Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
időszakában mindvégig megmaradt az a gyakorlat, hogy a járdaburkolási költségeket a háztulajdonosok viselték.962 A város által kezdeményezett programszerű járdaburkolási munkálatok 1873 elején vették kezdetüket. Elsőként a vármegyeháza előtti széles gyalogjárót kövezték ki 3 öl szélességben, a törvényhatóság költségére. 1873 tavaszán - a háztulajdonosokkal egyeztetett ütemterv alapján - a mai Fő téren kezdődtek nagyszabású munkálatok. A Gyöngyös utca déli oldalán a Szarvas vendéglőtől - a mai Pannónia háztól - az utca nyugati sarkáig, míg az északi oldalon a gyámoldától az Úri utcán át a Kámoni utcai sarokig létesült összefüggő járdatest, 12x12 collos, bécsi gránit kockakőből. Ősszel a Forró utcában folytatódott a munka. 1874-re a Kőszegi utca nyugati oldalán, a Zöldfa vendéglőtől északi irányba kiinduló járda kövezése is elkészült, annak köszönhetően, hogy az épület melletti kövezés költségeit a tulajdonos szombathelyi megyéspüspök önként megajánlotta.963 A munkálatok során a néhány helyen már korábban létesített „közönséges, a jelen kor igényeinek meg nem felelő”964 kövezetét az egységesség érdekében felszedték, még akkor is, ha a háztulajdonosok véleménye szerint azok állapota és minősége megfelelő volt. Az anyagköltséget és munkadíjat a szállítmányozó és kivitelező vállalkozók felé a városi pénztár fizette ki, s az ily módon megelőlegezett összeget utólag szedték be a háztulajdonosoktól. A polgárok jelentős része azonban vonakodott a befizetéssel, ezért többek ellen indult végrehajtási eljárás. Arra is volt azonban példa, hogy indokolt esetben - a nehéz anyagi körülmények között élők kérelmére - a város méltányosságból elengedte a tartozások egy részét. A nagyszabású munka finanszírozása - részben a polgárok késedelmes fizetése miatt - a városvezetés részéről komoly szervezőmunkát igényelt. A likviditási gondokat egy további 30.000 Ft-os hitelkeret igénybevételével, és a költség- vetés egyes rovatain belüli átcsoportosítással igyekeztek áthidalni. A hitelek kamatait a kövezési pénztárból törlesztették.965 A fentiek ismeretében nem meglepő, hogy amikor 1 év elteltével, 1874 tavaszán a kövező bizottság előterjesztette a burkolási program folytatásához szükséges anyagigényét, a világgazdasági válság hatását érzékelő és a város eladósodásától tartó közgyűlés elzárkózott a további beszerzésektől, s csupán a már meglevő készletek felhasználásával megoldható kövezést engedélyezte.966 Ez a momentum a megkezdett fejlesztési terv kifulladását jelezte, előre vetítve az elkövetkezendő évekre ütemezett munkák elmaradását. Befejezetlensége ellenére a beruházási program kézzelfogható eredményeket hozott. A kövezett járdahálózat kényelmes, a korábbinál biztonságosabb közlekedési feltételeket biztosított a piactéren sétáló, vagy a vármegyeháza és a püspökség irányába tartó gyalogosoknak. 962 VaML Szvk. Kjkv. 43/1873., 8/1884. 963 VaML Szvk. Kjkv. 84/1872., 27/1873., 43/1873., 122/1873., VaML Szvt. Tjkv. 621/1873., 739/1873., 36/1874.; Járdakövezésünk. = VL, 1873. máj. 4. 2. p.; Járdáink. = VL, 1873. okt. 12. 2. p.; A járdakövezés. = VL, 1873. nov. 16. 2. p.; A városi. = VL, 1874- ápr. 23. 2. p. 964 VaML Szvk. Kjkv. 43/1873. 965 VaML Szvk. Kjkv. 69/1873., 91/1873., 93/1873., 100/1873., 109/1873., 117/1873., 126/1873., 1/1874., 15/1874., 39/1877., 40/1877., 62/1879.; VaML Szvt. Tjkv. 102/1874., 193/1874., 220/1874., 253/1874., 593/1874., 150/1878. 966 VaML Szvk. Kjkv. 41/1874. 306
