Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
még a fövenyezés költségeinek fedezését is csak nehezen tették lehetővé.955 A Vasmegyei Lapok 1868-ban így jellemezte a primitív állapotú, eklektikus képet nyújtó járdahálózatot: „Minden ház előtt más-más anyagot látunk járdának felhányva. Egy helyen csúcsos kövek állnak ki, mellette puszta összetiport föld van, ismét más helyen sűrűn felhordott köveccses fövény látható, hol pedig valaha jól ki volt is kövezve a járda, ott az idő befolyása alatt gödrök alakultak, melyek mindenesetre nagyon kellemetlenek a járó-kelőknek, s egyúttal erősen csizma rontok is.”956 Az újság 1 évvel később Tulok Imre írását tette közzé, aki a sajtó nyilvánosságát felhasználva cselekvésre szólította fel a városvezetést, javasolva, hogy a kényelmes közlekedés érdekében növeljék a járdák kiterjedését, készítsenek kövezést tervet, s a háztulajdonosok költségére induljon meg a járdaburkolás.957 A város a polgárság részéről érzékelhető elvárásokra reagálva 1869-ben felállított egy bizottságot a program kidolgozására, majd határozatban rögzítette, hogy mindazok, akik házaik előtt a járdát saját erőből szabályszerű, négyszögletű kövekkel kirakatják, a később sorra kerülő általános kövezés alkalmával készülő burkolat költségeihez már nem lesznek kötelesek hozzájárulni. A Szépítő Bizottság 1870-ben burkolási tervet terjesztette a közgyűlés elé, javaslatot téve 5075 öl2 járda kikövezésére. 1871 elején, a költségvetés tárgyalásakor a képviselők 4700 Ft-ot állítottak be kövezésre, az elkülönített pénzkeretet azonban később mégsem fordították a kitűzött cél megvalósítására, s csupán az Oposta, azaz a mai Kossuth Lajos utca egy rövid szakaszán létesült kövezet. A szóbeli deklarációk és kidolgozott tervek ellenére a város továbbra is csak fövenyeztette a gyalogjárókat.958 KÖVEZETT JÁRDÁK A járdaburkolás ügye 1872-ben mozdult ki a holtpontról. A közgyűlés a „kövezés elodázhatatlan szükségét"959 belátva a polgármester vezetésével egy bizottságot alakított a problémakör áttekintésére és a konkrét javaslatok kidolgozására. Ennek két tagja, Markovics József és Hodossy György tanácsosok Raffensperger Ignác kőfaragómestert szakértőként maguk mellé véve tapasztalatszerzés, illetve a kőanyag megrendelése céljából Sopronba, Kismartonba, majd Bécsbe utaztak. A bizottság előterjesztése alapján azután a közgyűlés alapelvként mondta ki, hogy az addigi gyakorlatot megtartva a háztulajdonosok - a városi hatóság közreműködésével - saját költségükre kötelesek burkoltatni járdáikat. A korábbi próbálkozások eredménytelenségén okulva a városvezetés most eljutott a döntő felismerésre, hogy a kövezés ügyében csak akkor érhető el számottevő előrehaladás, ha a település veszi kezébe a kezdeményezést. Ezért leszögezték, hogy a korábbi gyakorlat - miszerint a házak előtti részt külön-külön köveztették ki a tulajdonosok - beszüntetendő, s egységesen, a város szervezésében kell a burkolatot lerakni. Célszerűségi és esztétikai okok miatt utcánként egyforma kövek alkalmazását rendelték 955 VaML Srvk. Kjkv. 39/1872.; Tájékozás városi járdáink és közutaink érdekében. = VL, 1868. márc. 18.1. p.; Városunk egy hiányáról. = VL, 1868. júl. 22. 2. p.; Gyalogjárók a Hegy-utczában. = Vvm., 1903. aug. 20. 4- p.; Néhány szó a tifuszfertőzés forrásainak kereséséhez. = Vvm., 1908. febr. 9. 1. p. 956 Városunk egy hiányáról. = VL, 1868. júl. 22. 2. p. 957 Szombathely csinosodása érdekében. = VL, 1869. jún. 20. 2. p. 958 VaML Szvk. Kjkv. 11/1869., 24/1869., 29/1869., 4/1871., 22/1871., 39/1872.; VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 80/1865., 20/1870.; Tájékozás városi járdáink és közutaink érdekében. = VL, 1868. márc. 18. 1. p.; Könnyeznek a tyúkszemek. = VL, 1871. ápr. 2. 2. p.; A járdakövezés. = VL, 1873. nov. 16. 2. p. 959 VaML Szvk. Kjkv. 53/1872. 304
