Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
kortársak a valódi feleló'söket keresték volna, akkor a rendszert tervező' Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat szakembereit, illetve személy szerint Farkass Kálmánt érhették volna jogos vádak, bár ő mindvégig vitatta a vízvezeték hiányosságai és a tífuszjárvány kitörése között feltételezett direkt összefüggést. Hajós Béla közegészségügyi főfelügyelő ugyanakkor a vízfestéses próbák eredményére utalva biztosra vette, hogy a galériák Perint vízzel szennyeződtek, s a tífuszjárványt e jelenség következményének tartotta.937 A galériák elhelyezésével szemben egyébként a fertőződés lehetőségének fennállása miatt már 1901-ben megfogalmazta fenntartásait a helyi sajtóban egy magát független szakértőnek aposztrofáló mérnök. A járvány kitörése után pedig Pirovits Aladár budapesti mérnök fejtette ki a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat tevékenységével kapcsolatos nem éppen hízelgő véleményét a Vasvármegye című lap oldalain. Éhen Gyula ugyanakkor védelmébe vette s polgármestersége idején létesített vízmüvet, és vitatta, hogy annak tervezője koncepcionális hibákat vétett volna. Az egykori polgármester a műszaki létesítmény elhanyagolásában, rendszeres tisztításának elmaradásában látta a szennyeződés elsődleges okát.938 A vízvezeték elzárása, és a viszonylag kevés használható kút miatt 1908 közepétől kritikussá vált a lakosság ellátása, a vízmű kevesebb mint 300.000 m3 vizet szolgáltatott. Ivásra csak kútvíz állt rendelkezésre, a WC-k öblítés, az utcák öntözés nélkül maradtak. A város lajtos kocsikkal próbálta enyhíteni a helyzetet. Különösen a vízvezetékkel ellátott belvárosi területen szenvedtek a lakosok a vízhiánytól, a cselédek pedig a sok ci- pekedéstől, hogy a vizet újra fel kellett hordaniuk az emeletekre. A vízvezetéket később újra megnyitották, de az elzárt galériarész miatt a rendszer nem működött teljes kapacitással.939 A lakosság megingott bizalma is csak lassan állt helyre, a Vasvármegye 1909-ben arról tudósított, hogy „alig van Szombathelyen, aki vízvezeték vizével oltaná szomját.”9'10 A súlyos méreteket öltő vízhiány már az ipari létesítmények működését is veszélyeztette, ezért néhányan abbeli félelmüknek is hangot adtak, hogy a helyzet állandósulása miatt elkerülhetik a várost az ipari beruházók.941 A VÍZMŰ ÚJJÁÉPÍTÉSE A vízvezetékkel kapcsolatos botrány felhívta a figyelmet a rendszer állandó karbantartásának és tisztításának fontosságára, valamint a kapacitás növelésére irányuló fejlesztések elmaradásából származó veszélyekre. A rohamosan növekvő lakosságú település szükségletei a vízmű létesítésétől eltelt 10 év alatt túlnőttek a lehetőségeken. A vízgyűjtő galéria teljesítménye - különösen a Perint alatti csőszakasz lezárása után - elégtelenné vált. A vízhiány azonban nem egyszerűen a technikai problémák miatt alakult ki. Világszerte ismert jelenség volt ugyanis a korszakban, hogy a tervezők alulbecsülték a városok lakosságnövekedésének, és különösen az egy főre jutó vízfogyasztás emelkedésének ütemét, ezért a rendszereket folya937 VaML Szv. MH Műsz. ir. 20. dob. 938 Csatornázásunk és vízvezetékünk. = Vvm., 1901. máj. 5. 4. p.; A szombathelyi vízvezeték. = Vvm., 1908. máj. 31. 1. p.; A szombathelyi tífusz. = Vvm., 1908. jún. 26. 1. p. 939 VaML Szvsz. Zsz. 1910. 5. p.; A kibontakozás utján. = Vvm., 1908. máj. 20. 1. p.; Nehéz nyár küszöbén. = Vvm., 1908. máj. 21. 1. p.; Beszüntetik a vizhordást. = Vvm., 1909. jan. 3. 6. p.; A vízvezeték vizét újra megvizsgálják. = Vvm., 1909. ápr. 11. 7. p.; Tanácskozás a vízhiányról. = Vvm., 1909. ápr. 22. 3. p.; A mélykutak a vízvezetékben. = Vvm., 1909. aug. 4. 3. p.; Nyitva a vízvezeték. = Vvm., 1910. jún. 28.6. p. 940 A vízvezeték vizét újra megvizsgálják. = Vvm., 1909. ápr. 11. 7. p. 941 írás Brenner Tóbiásnak. = Vvm., 1909. okt. 24- 1. p. 298
