Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÍZVEZETÉK
május 31-én hagyta jóvá a vállalkozókkal kötött szerződést, amelynek értelmében a vízműnek az év végére el kellett készülnie.901 A vízmű technikai berendezéseit szállító fővállalkozó a Lang Lajos igazgató vezetése alatt álló Budapesti Szivattyú- és Gépgyár volt. A kivitelező cég a munkák ideje alatt a „Szombathelyi Vizmű Építési Vállalat” nevet használta. Építésvezetőként Schönhofer Gusztáv, majd Erhardt Károly és Schuster József tevékenykedett Szombathelyen. Wünsch Róbert cége - a csatornázási munkákkal egyidejűleg - a vízvezetéknél szükséges betonozási munkákat végezte a gyűjtőkútnál, és a víztoronynál. A vízvezeték építését a Magyar Királyi Országos Vízépítési Igazgatóság Közegészségügyi Mérnöki Osztálya képviseletében Riedl Frigyes, a város részéről Szilárd Emil főmérnök felügyelte.902 A vízvezetéki csövek fektetése a csatornahálózat kiépítésével párhuzamosan történt, a munkálatok 1898 júniusában vették kezdetüket. Az első 400 m-es szakaszt a városba északról érkező Paragvári utcában fektették le, augusztus végén. November közepére elkészült a gyűjtőkút, folyt a szivattyúházi gépek szerelése és a víztorony építése. A csőhálózat gyakorlatilag készen állt, a közkutakat felállították.903 904 A szerződésben vállalt rövid, 6 hónapos határidő december 15-én járt le. A város építési szakbizottsága, Riedl Frigyes és a vállalkozók képviselői ezen a napon az egész rendszert átvizsgálták, és „egyhangúlag konstatálták a vízvezeték üzemképes állapotát."m Kéthetes próbaszivattyúzás után a hálózat 1899. január 1-jén lépett hivatalosan működésbe, több mint 200 lakásban jelent meg a „kristálytiszta, üdítő és egészséges"905 ivóvíz. 1899-ben tovább bővítették a vezetéket, és folytatták a házak bekötését.906 1900 után már többnyire csak házi vezetékeket készítettek. 1902-ben a város szerződést kötött a MÁV-val, a kazánok működtetéséhez napi 200 m3 jó minőségű víz szolgáltatását vállalva. A bővítések folytán a kapacitás további fejlesztésére volt szükség. A két túlterhelt elektromos szivattyú mellé ezért beszereztek egy tartalék benzinmotort. A galériák meghosszabbítása, a víznyerő terület kiszélesítése érdekében közel 3 holdnyi ingatlant is kisajátított a város. E tényezők tovább növelték a kiadásokat, s a pénzügyi tartalékok elapadása következtében a település takarékoskodásra kényszerült. Az eredeti tervekhez képest így a lakosságra is nagyobb terhek hárultak. Kezdetben minden lakásba díjmentesen, a város költségére kötötték be a vezetéket, és szerelték fel az ingyenes csapot és kagylót, azzal a hivatalosan is deklarált szándékkal, hogy az emberek idegenkedését leküzdjék. A keretek fokozatos kimerülése miatt azonban 1899 tavaszától ezen módosítani kellett, és a házi vezetékek árának egy részét az igénylőkre hárították. A hálózatra 901 VaML Szvk. Kjkv. 39/1898., 12/1899.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 12. dob.; Árlejtési hirdetmény. = Vvm., 1898. máj. 8. 8. p.; A vízvezeték versenytárgyalása. = Vvm., 1898. máj. 29. 7. p. 902 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 5/1899.; A szombathelyi vizmű. = Vvm., 1898. dec. 15. 2. p.; Bodányi, 1910. 73. p. 903 VaML Szvk. Kjkv. 39/1898.; A vízvezetéki munkálatok. = Vvm., 1898. aug. 25. 6. p.; Vízvezetékünk. = Vvm., 1898. nov. 17. 5. p.; A szombathelyi vizmű. = Vvm., 1898. dec. 15. 2. p. 904 Vízvezetékünk üzemképes. = Vvm., 1898. dec. 18. 4- p. 905 Vízvezetékünk. = Vvm., 1899. jan. 1. 9. p. 906 A Jókai Mór és a Hegy utca folytatásában, az Óvoda és Rumi utcában, a Komáromi, Mező, Pap, Görög, Tizenháromváros, Vörösmarty Mihály, Söptei, Szelestey László, Nádasdy Ferenc, Nárai, Szabó Miklós, Rózsa, Malom és Fürdő utcában készült, illetve a toronyvezetékkel bővült a hálózat. Vö. VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1180/1898., III. 5/1899., III. 42/1900. 284
