Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
CSATORNÁZÁS
1907-ben a Légszeszgyár utcában meghosszabbították a közcsatornát, majd az utca végétől a Gyöngyösig - a patak felső folyásán már meglevő létesítményhez hasonló - öblítővezetéket létesítettek, a Perintbe ömlő szennyvíz hígítása céljából. 1908-ban a Rózsa utcában, 1909-ben a Wesselényi Miklós utcának a Kisfaludy Sándor és Széli Kálmán utcák közti részén épült csatorna.867 1913-ban a város elkészítette a vasúton túli városrész tengelyének, a sűrűn beépített Szövőgyár utcának csatornázási terveit. Ennek megvalósításához - a Szent Márton utcai főcsatorna túlterheltsége miatt - a vasúton túli városrészről a Vörösmarty Mihály utcáig egy újabb, párhuzamos fővezetéket kellett volna kiépíteni. A tekintélyes nagyságrendű beruházás finanszírozására a város tárgyalásokat kezdett a Szövőgyár utcában működő üzemekkel, ám a vállalatok elzárkóztak az anyagi hozzájárulástól. Az eladósodott Szombathely viszont egymaga nem tudta felvállalni a bővítés költségeit, így a csatorna nem készült el. A lakosság ezért kénytelen volt továbbra is pöcegödröket és nyelőkutakat használni, sőt gyakran előfordult, hogy tiltott módon az utcai árokba öntözgették a szennyvizet. Ez utóbbi, közegészségügyi kockázatokat hordozó gyakorlat térnyerése ellen a hatóságok büntetések kiszabásával igyekeztek fellépni.868 1913-ban a Tizenháromváros utca keleti részét, a Március 15. teret, 1914-ben a Nádasdy Ferenc utca újonnan megnyitott északi részét, majd a Dél utcát csatornázták. 1916-ban a Frigyes főherceg utcában - a Kálvária utcától a gyalogsági laktanya barakktáboráig terjedő részen -, valamint a Szabó Miklós utcában a Nefelejcs utcáig bővítették a hálózatot. 1917-ben a Nefelejcs utcát, végül 1917-1919 között a Söptei utat csatornázták.869 A város csatornahálózatát létesítésekor a tervezők 17.000 fős lakosságra méretezték. Az 1. világháború éveire a népesség megduplázódott, a fogyasztók száma és a vezetékek kiterjedése is egyre jobban növekedett, ami az elvezetendő szenny-, és csapadékvizek mennyiségének drasztikus emelkedését vonta maga után. 1909-re Szombathely csatornázott területe 285 ha-t tett ki, a hálózat megközelítette a 25 km-es hosszúságot, 1918-ra meghaladta a 26 km-t. (11. függelék térkép) Hirtelen lezúduló záporok alkalmával a csatornahálózat túlterheltté vált, a viszonylag szűk keresztszelvények miatt a csövek nem bírták befogadni a megnövekedett vízmennyiséget. Ilyenkor a rendszerben visszaduzzadó víz gyakran elöntötte a pincéket, alagsori helyiségeket. E jelenség kiküszöbölésére 1911-ben a Körmendi utca végén, a Híd utca becsatlakozási pontjánál levő vészkiömlőt nagyobb keresztmetszetűre cserélték - 70/50 cm-ről 100 ernes körszelvényűre - és tervbe vették további négy vészkiömlő készítését, azonban ezek az 1. világháború végéig már nem készültek el.870 867 VaML Szvk. Kjkv. 153/1909.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 43/1908., III. 465/1912.; VaML Szvsz. Zsz. 1913. 174. p.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 13. dob. 868 VaML Szvk. Kjkv. 1913. jíin. 5. pm. nap. el. besz., 1914- június 4. pm. nap. el. interp. vál.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 414/1916.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 13-14. dob. 869 VaML Szvk. Kjkv. 144/1913., 192/1913., 84/1914-, 85/1914-, 187/1916., 188/1916., 32/1917., 164/1917., 107/1918., 152/1918., 4/1919.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 13-14- dob.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 407/1913., III. 12/1914. 870 VaML Szvk. Kjkv. 50/1916., 111/1918.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 16/1898., III. 12/1914-, III. 1144/1918.; VaML Szvsz. Zsz. 1913. 173. p.; Csatornázásunk és vizvezetékünk. = Vvm., 1901. máj. 3. 2. p.; Bodányi, 1910. 59-61. p. 276
