Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
CSATORNÁZÁS
talajöntöző telep létesítése szerepelt a tervek között, amelynek 270.000 K-s költségéhez állami támogatás is joggal remélt a város. Az 1. világháború kitörése azonban az ügyet véglegesen megakasztotta, s az öntözőmű soha sem készült el.860 A közcsatornákat a város tisztította és tartotta fenn. A munkákat a mérnöki hivatal felügyelete alatt a csatornamester irányította. Két, majd három munkást alkalmaztak a tisztítás és öblítés lebonyolítására. A hálózatba 1901-ig 1090 házat, a belterületi épületállomány 2/3-át bekötötték. A csatornák apró fennakadásoktól eltekintve csak rendszeres tisztogatásra és öblítésre szorultak, kifogástalanul működtek. Az 1900-ig kiépült 21 km hosszú hálózat összköltsége 451.876 K-t tett ki.861 A rendszer létesítésére felvett kölcsön törlesztése megközelítette az évi 21.000 K-t, az üzemeltetési költség 6000-8000 K körül mozgott. A vezetékrendszer jellegénél fogva pénzben kifejezhető közvetlen hasznot nem hajtott, jövedelmet nem termelt. A csatorna csatlakozási díjként szedett, a házbéradó 25%-ának megfelelő egyszeri díjból befolyó jövedelmet a csatorna fenntartási és építési alap kezelte. Ez a századfordulótól az 1. világháborúig évente átlagosan 20.000-25.000 K maradványt mutatott. Az alap egyrészt a hálózat bővítésére szolgáló tőkét akkumulálta, másrészt a felgyűlt, évi 900-1.000 K-t kitevő kamatot a működési költségekbe forgatták vissza.862 A CSATORNAHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A SZÁZADFORDULÓTÓL AZ 1. VILÁGHÁBORÚIG Az Éhen Gyula polgármester modernizációs programja keretében kiépült csatornahálózatot a város az 1900-as években folyamatosan fejlesztette. A lakosság sokszor kérvények formájában megfogalmazott igényeinek megfelelően elsősorban a gyorsan fejlődő keleti és az északi városrészen zajlottak nagyobb bővítési munkálatok. Az 1902 után létesített csatornákat Weiss Oszkár szombathelyi vállalkozó építette, a korábbiakkal megegyezően kifogástalan minőségben. A bővítési munkálatokat 1906-ig a város a csatornaalap tartalékából fedezni tudta, ettől kezdve azonban már kölcsönök felvételére szorult. A pénzügyi problémákkal küszködő település az 1910-es évektől az utcák csatornázási költségeit igyekezett egyre inkább a lakosságra hárítani. 1912-ben a Nefelejcs utca megnyitása alkalmával kötötte ki először a közgyűlés, hogy a csatorna kiépítésére felveendő kölcsön törlesztését az érintett telektulajdonosoknak kell vállalniuk egészen addig, míg az utca ki nem épül, és nem kerül a város kezelésébe. A későbbiekben ezt az elvet alkal860 VaML Szvk. Kjkv. 118/1900., 7/1902.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 13. dob.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 407/1895., III. 16/1898., III. 328/1907., III. 118/1909., III. 12/1914.; Pettenkofer. = Vvm., 1889. márc. 17. 1. p.; Szombathely város általános csatornázása és a vármegye. = Vvm., 1898. jan. 30. 3. p.; A szennyviztiszitó készülék ügye a napirenden. = Vvm., 1901. jan. 30. 2. p.; Éhen Gyula. = Vvm., 1901. febr. 10. 5. p.; A városi csatornákkal kapcsolatba hozandó öntöző mű. = Vvm., 1901. febr. 24- 5. p.; A szennyvizek levezetése. = Vvm., 1901. márc. 17. 7. p.; Éhen, 1897b. 57. p.; Bodányi, 1910. 49., 58-59. p. 861 VaML Szvk. Kjkv. 42/1901., 51/1902., 59/1903., 94/1912., 255/1912., 138/1913., 118/1914., 158/1914., 148/1916., 174/1916., 79/1917., 94/1918., 107/1919.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 16/1898.; Éhen, 1901. 14. p.; Bodányi, 1910. 59-61. p. 862 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 16/1898.; VaML Szvsz. Zsz. 1901., 1914-, 1916, 1917.; A tanács intézkedései a városi vizművek kezelése tárgyában. = Vvm., 1899. nov. 2. 3. p.; A csatornahálózat végleges átvétele. = Vvm., 1901. jan. 30. 4. p.; Csatornák és a nagy viz. = Vvm., 1902. aug. 20. 2. p.; Városi középitkezések és a mérnöki hivatal működése az 1902-ik évben. = Vvm., 1902. dec. 14- 2. p.; Kitüntetett város. = Vvm., 1902. dec. 19. 1. p.; Bodányi, 1910. 59-61. p. 274
