Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
CSATORNÁZÁS
ismerve, sürgősen kiküszöbölendő. ”814 815 A pöcegödrök alkalmazását a körülményes tisztítási eljárás, és az ezt kísérő - a korabeli közmeggyőződés szerint fertőzésveszélyt hordozó - bűzhatás miatt is elvetették, mivel az a „város körlegét fekélyesiti"8lJ A kérdés megnyugtató megoldására a hamburgi és egyéb nyugat-európai példák nyomán a csatornázást, vagy a Németországban szintén elterjedt zárt hordós kihordást, a tonna-rendszert javasolták.816 A CSATORNÁZÁS KEZDETEI A csapadék- és szennyvizek, valamint ürülékek elvezetésére a közegészségügyi szempontból biztonságosabb, ugyanakkor a gyűjtőgödrös eljárásnál jóval költségesebb megoldást a csatornázás jelentette. Szombathelyen az első falazott csatorna építését 1792-ben határozta el a város, a Gyöngyös utcában, a mai Fő tér keleti felén kialakult, feneketlen mocsár”817 lecsapo- lása érdekében. A vármegye anyagi hozzájárulásával felépült csatorna a Gyöngyös utcából a Külsikátoron át a Hosszú utcáig vezetett. A terméskő és mész felhasználásával készült, közel 2 m átmérőjű föld alatti építmény a Hosszú utca északi oldalán vonult el, és a belváros csapadék- és szennyvizeit a Bürü utcánál öntötte a Perint-patakba. A Hosszú utcai vezeték keleti végpontja a Sabaria szálló telkénél húzódott, ide később belevezették a szálloda szennyvizeit is, majd a Belsikátoron át a Szily János utcai elemi iskola csatornáját. A legelső csatornák közé tartozott vármegyeháza 1811-ben létesített vezetéke is, amely az Iskola és Kereszt utcán át a híd alatt ömlött a Perintbe. Ebbe kötötték be később a Belsikátor csatornáját is.818 Az ehhez hasonló ún. „föld alatti vízvezető csatornák” elsősorban a csapadékvizek eltávolítására szolgáltak. Egyrészt a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében épültek, hogy a házak ereszeiből kifolyó és az úttestre hulló csapadékot elnyeljék, másrészt a kortársak közegészségügyi szempontból is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak ezeknek, mert a vezetékek lehetővé tették a kórokozók melegágyának tartott pangó vizek lecsapolását. E csatornákat csak másodlagosan használták szennyvíz-elvezetésre, míg árnyékszékek rácsatlakoztatására csak később és ritkábban került sor. A csatornák tekintélyes belső átmérővel rendelkező, ún. „búvható” vezetékek voltak, amelyek lehetővé tették, hogy belülről tisztítsák őket. (A tágas méretezésnek tudható be, hogy 1889-ben egy részeg ember a Forró utcai csatornán át kereket tudott oldani az őt üldöző rendőrök elől.) A falazott oldalú, boltozott csatornák építőmesterek irányításával készültek, habarccsal tapasztott terméskőből, vagy égetett téglából. (42-43. kép) A felszíni vizek beömlését vasrostéllyal fedett nyílások biztosították, amelyek irányába az úttestek és a járdák mentén húzódó kikövezett folyókák vezették a csapadékot.819 A nyílásokon bűzelzáró szifont nem alkalmaztak, mert a burkolatlan utcákról bemosódó sár és kavics rövid időn belül eldugította volna ezeket. A csatornák ezért az utcák felé szellőztek, ami 814 Szombathely közegészségügye. = Vvm., 1891. febr. 1. 2. p. 815 Szombathely csinosodása érdekében. = VL, 1869. jún. 20. 2. p. 816 Uo.; A közegészségügy egyik fontos, de eddig elhagyott ága. = VL, 1885. júl. 2. 2. p.; Szombathely köz- egészségügye. = Vvm., 1891. febr. 1. 2. p. 817 Éhen, 1897a. 2-3. p. 818 Uo.; VaML Szvt. Tjkv. 533/1875., 542/1878.; VaML Szvt. Tir. 406/1875.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 1210/1892., I. 407/1895., 111. 30/1900., 326/1902. 819 VaML Szvt. Tjkv. 511/1869., 50/1870., 379/1870., 459/1870., 520/1872., 595/1872., 603/1872., 207/1873., 357/1873., 621/1873., 710/1873., 739/1873., 785/1873., 814/1873., 700/1874., 876/1877., 431/1878.; VaML Szvk. Kjkv. 69/1865., 68/1873., 93/1873,50/1874-, 647/1874-, 2/1875.; Menekülés a csatornán át. = Vvm., 1889. jún. 9. 5. p. 261
