Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY
gények orvosi ellátása, a halottkémi teendők, valamint a magánházak közegészségügyi viszonyainak felderítése, az árnyékszékek, pöcegödrök és trágyahalmok „orvosrendőri vizsgálata.” Az 1908. évi tífuszjárvány alkalmával nyilvánvalóvá vált a tiszti orvos túlterheltsége, ezért ekkor két új főállású kerületi orvosi státuszt is rendszeresítettek.782 A lakosság állatállományának felügyeletét, a levágandó állatok, valamint a piacon forgalmazott húsféleségek vizsgálatát a városi állatorvos, Neusiedler Miksa látta el. Az állatorvos ellenőrizte továbbá a közvágóhíd működését és a gyepmester tevékenységét, tagja volt a közegészségügyi bizottságnak. 1882-től a város - a törvénynek megfelelően - egy szülésznői állást létesített. 1908-tól a bábák számát hatra emelték, mivel az 1874- évi XIV te. módosítása szerint minden 5000 lakosra legalább egy szülésznőnek kellett jutnia. 1892-ben neveztek ki először közegészségügyi biztost, aki a közegészségügyi rendeletek betartására ügyelt, és ellenőrizte a utcák, magánházak, gyárak, kocsmák és kórházak tisztán tartását és fertőtlenítését. Az alkalmanként betöltött állást 1901-ben rendszeresítették. Mivel a közegészségügyi törvény 141. § e „közegészségrendőri teendők” ellátását a rendőrség hatáskörébe utalta, az egészségügyi biztost a fegyveres testület kötelékében alkalmazták, hogy egyenruhát viselve nagyobb tekintéllyel intézkedhessen. A város egészségügyi személyzete az 1910-es években három orvosból, hat bábából, egy állatorvosból és egy közegészségügyi biztosból állt, akik mellett 1918-tól belügyminiszteri utasításra négy hivatásos anya- és csecsemő védőnőt is alkalmaztak.783 A település 12 tagot számláló közegészségügyi bizottságát az 1876. évi XIV. te. alapján 1876 szeptemberében állították fel. A városi orvos és állatorvos mellett gyógyszerészek, a különböző felekezetek papjai, valamint a tanító, jegyző, rendőrkapitány, egy választott orvos és egy közgyűlési képviselő alkotta a testületet. 1885-ben a bizottság létszámát 15 főre, 1891-ben 24 főre emelték, jelezvén, hogy a város a közegészségügyet prioritásként kezeli. A testület az új tagok személyében elsősorban orvosokkal gyarapodott, ami a grémium szakszerűsödése irányába mutatott.784 KÖZTISZTASÁG A községi utak, illetve utcák tisztán tartása a város feladata volt, az ilyen irányú kiadásokat a piaci helypénz jövedelemből fedezték. A Szombathely területén átvonuló, gyakran elhanyagolt állapotú állami és törvényhatósági utak karbantartása ugyanakkor nem a város kompetenciájába tartozott. A községi utakon felhalmozódó port, sarat és havat a város lovasszekereivel hordták ki. 1865-től a korábbi négy helyett már hat szekér végezte ezt a munkát, de a növekvő kiadások ellenére a város nem tudta kellő hatásfokkal ellátni feladatát. Az elégedetlenkedő polgárság körében 1868-ban már egy „utcza-tisztitó társulat” megalakításának ötlete is felvetődött, hogy érdemi előrelépés történjen az ügyben, és az utcák rendben tartását megszervezzék. A társulat azonban mégsem jött létre, és a helyzet az 1870-es években sem javult. A település ugyan időről időre kihordatta a 782 VaML Szvk. Kjkv. 12/1861., 36/1872., 48/1878., 57/1908.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 35/1882., III. 22/1883., III. 128/1885., I. 210/1884., I. 238/1884., III. 176/1909. 783 VaML Szvk. Kjkv. 48/1878., 136/1882., 112/1901., 57/1908., 68/1911., 97/1918.; VaML Szv. pg. Közig, ir. III. 128/1885., I. 1210/1892., I. 120/1893., III. 176/1909. 784 VaML Szvk. Kjkv. 92/1876., 32/1884-, 26/1891. 254
