Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS
A VILLAMOSVASÚTI SZERZŐDÉS Szombathely város közgyűlésén 1896 augusztusában került napirendre a VEMR villamos- vasút építésére vonatkozó kezdeményezése. A képviselők lelkesedéssel fogadták a tervet és engedélyezték a vállalat számára a vasút nyomvonalán fekvő utcák használatát és a felsővezeték kiépítését. A beterjesztett tervek szerint a villamos a vasútállomás elől indulva a Széli Kálmán és Király utcán keresztül ért a város piacterére, ahonnan a Berzsenyi Dániel utcán át a Széchenyi István tér és az Iskola utca érintésével jutott el a püspöki iskola előtti végállomásig. Innen folytatólagosan a Kiskar utcán át a VEMR Hosszú utcai telepére vezetett tovább egy szárnyvonal. A vállalat és a város között megkötött szerződés hivatalos elfogadására az 1896. október 10-ei közgyűlésen került sor. A megállapodás pontjainak kidolgozásához felhasználták Budapest és Miskolc hasonló dokumentumait.665 A szerződés értelmében a VEMR 50 évre ingyenes területhasználati engedélyt kapott a villamosvasút megállapított nyomvonalára. A város engedélyezte a szükséges technikai eszközök, sínek, oszlopok, táblák és vezetékek elhelyezését, előírva, hogy a síneket az utca szintjébe kell süllyeszteni, hogy más járművek mozgását ne akadályozzák. A vágányok területén az utca tisztítása és locsolása, a hó elhordása a vállalat feladata lett. A szerződés 10 kr-ban maximalizálta a személyenként szedhető viteldíjat. A szerelvények közlekedtetését az összeállítandó menetrend alapján kellett végezni, a város előírása szerint legalább 10 percenként indítva kocsikat a vonal két végpontjáról.666 A vállalat az említett útvonalon kizárólagos jogot kapott a villamos működtetésére, de a szerződés más útirányok vonatkozásában - ha a VEMR nem szándékozott arrafelé bővíteni vágányait - elvileg lehetőséget biztosított más vállalkozóknak is új vonalak kiépítésére. A monopólium biztosításáért cserébe a közúti vasút 50 év múltán ingyenesen a település tulajdonába ment át. A megállapodás jogot biztosított a városnak arra is, hogy 25 év elteltével a villamost minden tartozékával együtt megvásárolhassa, az utolsó 10 üzleti évben megadóztatott jövedelem átlagának 5%-os kamattal növelt összegében.667 A VILLAMOSVASÚT KIÉPÍTÉSE ÉS ÚTVONALA Mivel a villamosvasút útvonala állami és vármegyei kezelésben álló utcákat is érintett, a vállalatnak az építkezéshez, illetve működtetéshez a szombathelyi közgyűlés engedélye mellett az Allamépítészeti Hivatal és a vármegyei törvényhatósági bizottság hozzájárulását is meg kellett szereznie. A szükséges területhasználati jogok elnyerése után a VEMR 1896 decemberében kapta meg a Kereskedelemügyi Minisztériumtól az engedélyt a tervek kivitelezésére, a villamos kiépítésére és üzembe helyezésére. Az építkezési munkálatok még az év végén megindultak, a létesítmény tervezője, Kliegl József vasúti mérnök irányításával. 1897 tavaszára elkészült a vasúti pálya, és megkezdték a felsővezeték, illetve a vasoszlopok szerelését. Az építkezés költségeit eredetileg 60.000 Ft-ra irányozták elő, de a beruházás értéke végül elérte a 82.000 Ft-ot. A májusban megtartott próbautak után 1897. június 4-én zajlott le a közúti vasút vonalára és összes létesítményére kiterjedő hatósági vizsgálat, az ún. „műtanrendőri bejárás.” Miután a villamos kifogástalanul megfelelt az előírásoknak, 665 VaML Szvk. Kjkv. 63/1896., 69/1896.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 245/1912. 666 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 245/1912., III. 5/1921.; VaML SZJB Pk. ir. I. 5401/1920. 667 Uo. 222
