Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)

VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS

VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS049 A TÖMEGKÖZLEKEDÉS MEGINDULÁSA, AZ OMNIBUSZ Szombathelyen a 19. század közepéig a helyi közlekedés gyalogszerrel, lóháton, vagy ko­csikon bonyolódott. Az első tömegközlekedési eszköz, az omnibusz járatának megindulása más városokhoz hasonlóan a vasút megjelenéséhez kapcsolódott. A belváros és az attól távol eső pályaudvar közötti személyforgalom lebonyolítására - az országszerte elterjedt gyakorlattal megegyezően - egy helyi vendéglátóipari vállalkozó, Schübel Albert nyert engedélyt, a vasút megnyitása évében, 1865-ben. A városközpontban található Zöldfa ét­terem bérlőjeként nyilvánvalóan üzletpolitikai megfontolásból, bevételnövelés és vendég­csalogatás céljából indíthatta meg a társaskocsijáratot a vasútállomás és a piactér között.* 650 Hogy a szálloda omnibusza mennyiben elégítette ki a helyi igényeket, források hiányában nem rekonstruálható, de valószínűsíthető, hogy az 1860-as évek végétől a szombathelyi polgárok nem részesültek kielégítő színvonalú szolgáltatásban, a lakosság elvárásai minden bizonnyal meghaladták a helyi tömegközlekedési piac kínálta szol­gáltatások színvonalát. Valószínűleg ennek jeleként sürgette Tulok Imre a Vasmegyei Lapok hasábjain 1869-ben újabb omnibusz járatok indítását a vasút irányába, illetve a város határában levő dombok felé, a mulatozni vágyó lakosok kényelmére.651 Az 1872. évi VIII. te. előírásainak megfelelően Szombathely városa omnibusz és bérkocsi szabályrendeletet dolgozott ki, amely 1873. január 1-jén lépett életbe. A ren­delet előírásai szerint a társaskocsik minden vonat indulásakor és érkezésekor kötelesek voltak a vasúti indóház előtt, a számukra kijelölt helyen várakozni, és az utasok szállí­tásáról gondoskodni. A bejárathoz közelebb foglalhattak helyet az omnibuszok, míg a számmal ellátott bérkocsik ezek mellett állhatták. Az omnibusz viteldíja nappal 10 kr, éjszaka ennek kétszerese volt személyenként. (A bérkocsi igénybevétele jóval drágább mulatságnak számított. Nappal két utasig 1 Ft, további személyenként +25 kr-ért ve­hették igénybe, míg éjszaka a díjszabás 1 Ft 50 kr-ról indult, és minden további utasért + 50 kr-t szedtek. A bérkocsik 1891-től külön szabályrendelet alapján működtek.)652 A szabályrendelet életbe lépése után elkövetkezendő években a szombathelyi omni­buszközlekedés újjászerveződött, a korábbinál magasabb színvonalon. 1874-ben már a város mindhárom vendéglője, illetve szállodája közlekedtetett társaskocsi-járatot a vasútállomás irányába. A Zöldfa vendéglő omnibusza éjjel-nappali üzemben szállította az utasokat.653 1885-ben a város újabb szabályrendeletet alkotott a társaskocsi ipar gyakorlásáról, az 1884- évi XVII. te. előírásai szerint. A szabályzat értelmében az omnibuszok csakis az engedélyokiratban megjelölt kötött útvonalakon közlekedhettek. A kocsi számát, és az 649 650 651 652 653 A fejezet több ponton dr. Kalocsai Péter közlekedéstörténeti kutatásainak eredményeire támaszkodik. Kalocsai, 1995. 38-39. p.; Kalocsai, 1997a. 36. p.; Kalocsai, 2011. 87. p. Szombathely csinosodása érdekében. = VL, 1869. jún. 20. 2. p.; Kalocsai, 2011. 88. p. VaML Vszlgy. 7. sz.; Közérdekű. = VL, 1873. jan. 23. 2. p.; Kalocsai, 1995.40-41. p.; Kalocsai, 1997a. 36. p.; A „Zöldfádhoz czimzett vendéglő. = VL, 1874. júl. 30. 2. p.; Kalocsai, 1995. 4L p.; Kalocsai, 1997a. 37. p.; 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom