Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
és gépészmérnök, a VEMR igazgatója, dr. Edelmann Sebó' a fó'gimnázium és a VEMR igazgatója, Polgár Bertalan VEMR üzletvezető, valamint Kliegl József és Dalmady Ödön elektromérnökök említendők meg. Rajtuk kívül ismert közéleti szereplőnek számított még Feldmann Bódog ügyvéd, Gerő Ferenc, a kultúrmérnöki hivatal főmérnöke, valamint Grünwald Ödön kereskedő és Kaffehr Béla laptulajdonos.496 Az elkövetkezendő évek folyamán az új részvényesek többsége megtartotta értékpapírjait, és ezáltal állandó tulajdonosnak bizonyult. A gázgyárért folytatott harc során elmérgesedett helyzet ellenére Éhen Gyula és Szombathely városa sem szakította meg kapcsolatát társulattal, mindvégig megőrizték részvényeiket.497 A gázmű a város kezébe kerül A városnak 1912 végén - mivel egyes tulajdonosok hajlandónak mutatkoztak arra, hogy megváljanak részvényeiktől - lehetősége nyílt arra, hogy megszerezze a tulajdoni többséget a társulatban, sőt újra felvetődött a gázgyár teljes megváltásának gondolata is. Az értékpapírjaik eladására ajánlkozók között ott szerepelt Batthyány Lajos, aki azt a 265 db-os - akkor már hivatalosan is az ő tulajdonát képező - részvénycsomagot kínálta eladásra, amely annak idején a légszeszgyár körüli harcot kirobbantotta. Ezáltal ismét megbizonyosodhattak a kételkedők, hogy 1900-ban valóban a VEMR vásároltatta össze ezeket - a látszat kedvéért akkor még különböző nevekre íratott - részvényeket.498 A városi képviselők 1913 folyamán kezdtek el érdemben tárgyalni a gázmű esetleges átvételéről, de a létesítmény műszaki állapota és a vállalat jövedelmezősége feletti aggodalmak miatt a nagy horderejű kérdés eldöntését sokáig halogatták. Hogy tisztább képet kapjanak a gázmű értékéről, 1913 folyamán több független szakértővel is megvizsgáltatták berendezéseit. A beérkezett véleményezések megegyeztek abban, hogy a gyár még hosszú évekig jól használható marad, de egyes egységei komoly felújításra és bővítésre szorulnak.499 A szakértői vélemények a Batthyány-féle részvények megvételét célszerűnek találták, mert a településnek a tulajdoni többség birtokában lehetősége lett volna arra „hogy az üzletet oly módon vezesse és fejlessze, amint az a város érdekében fekszik, így pl. leszállíthatja a városi épületek világításáért és az utcai világításért fizetett dijakat azok felére.”500 A közgyűléseken hozott döntésekkel a többségi tulajdonos város megakadályozhatta volna a gázmű leamortizálódását, a szükséges fejlesztések megindításával. Ez utóbbira különben aligha került volna sor, hiszen reálisan senki sem remélhette, hogy a részvényesek önszántukból nagy összegeket fordítanak majd arra az üzemre, amely pár év elteltével úgyis kicsúszik a kezükből. A gázmű teljes megváltását a szakértők nem tartották sem szükségesnek sem célszerűnek, mert abban az esetben minden fejlesztést a városnak kellett volna állnia. A többségi tulajdonosi pozíció megszerzésével viszont a beruházásokból a településnek csak a saját részvényhányadára eső részt kellett volna fedeznie, míg a fennmaradó összeg a többi tulajdonosra hárult.501 496 Bodányi, 1910. 95-97., 136., 144. p.; Szabó Géza, 1931. 12., 32., 49. p. 497 Vö. VaML SZT Cb. ír. Te. 13. légsz. ír. 498 Vö. VaML SZT Cb. ír. Te. 13. légsz. ír. 499 VaML Szvk. Kjkv. 33/1913., 34/1913., 40/1913.; VaML Szv. pg. Különgy. vili. ügy. 500 VaML Szv. pg. Különgy. vili. ügy. 501 Uo. 170
