Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
GÁZSZOLGÁLTATÁS
Az események több párhuzamos szálon futottak. A fenti fejleményekkel egyidejűleg pereskedés indult a légszeszvilágítási társulat és a város között is, amely a gázmű átadását rögzítő szerződés érvényességét, illetve érvénytelenségét volt hivatva tisztázni. A társulat új igazgatósága két pert indított a város ellen. Elsőként az 1900. május 21-ei, 67/1900. számú képviselő-testületi határozatot támadták meg, amely elfogadta a társulat által aláírt átadási okiratot, és elrendelte, hogy a város 1901. január 1-jéig fizesse ki a 100.000 Ft-os vételárat. Másodsorban érvényteleníteni kérték azt a telekkönyvi átírást, amely a fenti határozat vármegyei jóváhagyása után történt meg, és a gázgyár telkét a rajta levő ingatlanokkal együtt Szombathely nevére írta át. Válaszul 1901 januárjában a polgármester is pert indított annak érdekében, hogy a 67/1900. sz. határozat alapján kötelezzék a társulatot a gázmű átadására, ugyanis a város vásárlási kísérlete kudarcba fulladt, mert az új igazgatóság nem vette át a felkínált vételárat.478 479 Éhen Gyula még 1900 áprilisában terjedelmes „Emlékirat”-ot tett közzé a lég- szeszgyár megváltásának ügyében. Az ebben felsorakoztatott érvekkel támasztotta alá később a település nevében beadott bírósági keresetet is. Azzal vádolta a villamos művet, hogy részvényfelvásárlási akciója mögött a világítási monopólium megszerzésének szándéka, rosszhiszeműség és tisztességtelen piaci magatartás áll. A város számára elővételi jogot vindikált, hivatkozva arra, hogy a gázmű a társulat és Szombathely közös tulajdonát képezi, mivel a gyár községi telken épült, sőt a közvilágítási lámpákat és oszlopokat is közpénzen szerezték be. A légszeszvilágítási társulat 1898. március 6-ai határozatát ő érvényben levőnek ítélte meg, mivel azt az illetékes kereskedelmi bíróság, a királyi törvényszék 2929/1898. számú határozatával jóváhagyta, s a társulat nem kötött ki érvényességi határidőt, ugyanakkor ajánlatát soha vissza nem vonta. Ebből kifolyólag arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „a szombathelyi légszeszgyár most már jogilag Szombathely város közönségének, teljes tulajdonát képezi; minélfogva, a légszeszgyárnak további sorsa felett sem a részvényeseknek, sem a kereskedelmi bíróságnak nem áll jogában intézkedni”^9 A közgyűlési képviselők a polgármester vezetésével a Vas vármegyei származású, Szombathely iránt elkötelezett miniszterelnöknél, Széli Kálmánnál is jártak, közbenjárását kérve a gázgyár megváltásának ügyében. Éhen Gyula ügyvédi logikával felépített „vádirata” mégsem érhetett célt, mert - bár a részvényfelvásárlás körülményei és indítékai miatt a tranzakciót a közvélemény erkölcsileg egyértelműen elítélte - az eljárás jogilag nem volt támadható. Az akció körültekintő, burkolt lebonyolítása révén a háttérben álló villamos művet nem lehetett felelősségre vonni. A város érvrendszerének másik oszlopát - hogy a gázgyár 1898. évi eladási ajánlata érvényben levőnek tekintendő - a már említett 136/1901. sz. bírósági ítélet döntötte romba. A törvényszék 1901 januárjában, majd azt megerősítve a Győri Királyi ítélőtábla 1901 márciusában a társulat új tulajdonosainak adott igazat. A várossal kötött átadási szer478 VaML SZT Cb. ir. Te. 13. légsz. ir. 1900. júl. 29-ei közgy., légsz. megv. ü.; A miniszter döntése a gázügyben. = Vvm., 1900. nov. 15. 2. p.; A gázrészvényesek pere. = Vvm., 1900. dec. 13. 2. p.; A légszesztársulat ingatlanait. = Vvm., 1900. dec. 16. 6. p.; A gázgyár vételárát. = Vvm., 1900. dec. 30.6. p.; A gázügy állapota. = Vvm., 1901. márc. 15. 4. p.; Táblai Ítéletek gázügyben. = Vvm., 1901. márc. 17. 4. p.; A gázháboru. = Vvm., 1901. máj. 22. 3. p.; Kúriai Ítéletek a gázügyben. = Vvm., 1901. jún. 2. 4. p.; A gázgyár ügyéhez. = Vvm., 1901. júl. 28. 4. p. 479 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 495/1900. 164
