Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
1913- ban a város a Király utca szabályozásához vásárolt területet, majd a Söptei út áthelyezése került napirendre, ami a városnak már az 1900-as évek elejétől fogva szándékában állt, de a tulajdonosok vonakodása miatt ez 1913-ig nem sikerült. Ekkor aztán a közgyűlés kimondta, hogy a Söptei utat forgalmi, esztétikai és városrendezési okokból áthelyezik. Az út eredetileg a Gyár utcából ívesen indult ki. A szabályozás alkalmával becsatlakozási pontját keletebbre helyezték, ezzel kiegyenesítették, és 15 m-es szélességben merőlegesen kötötték a Gyár utcába. Az érdekelt tulajdonosok egy része elutasította a megegyezést, ezért velük szemben a város kisajátításhoz folyamodott. Évekig húzódó egyezkedések után 1918-ban kötötték meg az út áthelyezésével kapcsolatos adásvételi és csereszerződéseket.367 1914- ben a Komáromi, azaz a mai Fraknő utca szabályozásához, a Tizenháromváros utca déli vonalának, valamint a Kereszt utca keleti oldalának bővítéséhez vásárolt telekrészeket a város. 1915-ben a Híd utca déli részét szabályozták, 1916-ban a Március 15. tér nyugati részét, a Kovács szálló mögött bővítették ki, közegészségügyi és közlekedési okokból.368 A PER1NT- ÉS A GYÖNGYÖS-PATAK HÍDJAI Szombathely városfejlődése szempontjából sajátos adottságot, illetve problémát jelentett, hogy a történelmi városmagot mindkét oldalról egy-egy patak határolta. A nyugaton futó Perint és a keleten kanyargó Gyöngyös-patak ugyan nem képviselt „áthidalhatatlan” fizikai korlátot, de a város növekedésének mindenképpen útjában állt. Megnehezítette a városrészek összeépülését, lassította és költségesebbé tette a fejlesztéseket, mert széles, nagy forgalom-átbocsátó képességű és teherbírású hidakat kellett létesíteni. Szombathely növekedése a dualizmus korában lépte át a két patakot, amelyek a továbbiakban már nem a település természetes határait jelölték ki, hanem belterületen áthaladó vízfolyásokként kellett kezelni őket. A város az 1870-es évektől ezért kiemelt figyelmet szentelt a patakok szabályozásának. A pusztító áradásokat rendszeres mederkotrással, a partfalak megerősítésével igyekeztek megelőzni. A vízminőség, illetve a közegészségügyi helyzet védelme érdekében szigorúan tiltották a szennyvizek patakokba eresztését. A közlekedés zavartalanságának és a település fejlődésének biztosítása szempontjából a hidak építését és folyamatos modernizálását kiemelt stratégiai jelentőségű feladatként kezelték. A patakok felett kezdetben fa, majd vas, később beton, és vasbeton hidak létesültek.369 Szombathelyt a Perinten át Öperint község főutcájával egy nagy forgalmú híd kötötte össze, amely elsősorban a kocsiközlekedés lebonyolítására szolgált. 1875-ben, amikor a hidat - mint az államát műtárgyát - a Közlekedésügyi Minisztérium újjáépíttette, a város kérésre a szombathelyi iskolákba bejáró falusi gyerekek védelme érdekében gyalogjárót is létesítettek rajta. A Perinten északabbra, a Nagykar utca folytatásában egy gyaloghíd is létezett. 1883-ban a közgyűlés határozatot fogadott le a híd átépítéséről, mivel a Perinten túli városrész fejlesztése és kiépülése szempontjából döntő fontosságúnak minősítették egy 367 VaML Szvk. Kjkv. 151/1913., 242/1913., 200/1918.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 256/1917.; A Söptei út áthelyezése. = Vvm., 1904. nov. 22. 4. p. 368 VaML Szvk. Kjkv. 64/1914., 82/1914., 88/1914., 124/1914., 113/1916.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 482/1914.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 8. dob. 369 VaML Szvk. Kjkv. 41/1872., 61/1874., 2/1875., 51/1875., 40/1880, 49/1880., 54/1886. 137
