Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
az „E” utcától délre eső Grünwald-telek helyett az utcától északra fekvő' Fakereszti-dűlőt választották. A mérnöki hivatal korábbi terveitől eltérően a nagyobb távolságban kijelölt „F” és „G” utcák helyett két, egymáshoz jóval közelebb futó utcát alakítottak ki, nyilvánvalóan hely-, illetve költségtakarékossági megfontolásokból. A I. és II. számmal jelzett - 1925-ben Hámor, és Ipar névre keresztelt -, illetve a telep déli határvonalát jelző, III. számú, korábban „E” jelűként szereplő, későbbi Alkotás utca mentén épült ki 1911-tól a munkás lakótelep, „villa-rendszerben”, előkertes, szabadon álló, kis méretű családi házakkal.349 A Szövőgyár utcától keletre tervezett új utcák megnyitását, és a munkástelep megközelítése szempontjából központi jelentőségű „E” utcának a város utcái közé történő hivatalos felvételét Grünwald Ödön földtulajdonos, illetve az itt építkezni szándékozó munkások 1910-ben kérvényezték először. A közgyűlés azonban ekkor még megtagadta a kérelem teljesítését, arra hivatkozva, hogy Szombathelyen új utcák nyitására nincs szükség, mivel városszerte bőségesen rendelkezésre álnak szabad építési telkek. A telep 1911-től megindult intenzív kiépülése azonban új helyzetet teremtett, a város kénytelen volt a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni. Ennek jeleként 1912-ben a közgyűlés elfogadta az „E” utca bevezető szakaszának - a Sas és Szövőgyár utcák közötti résznek - a telektulajdonosok által készített felosztási tervét, a házhelyek kijelölését, majd 1913-ban hozzájárult a dűlőút városi utcaként történő megnyitásához, Telep utca néven. A Szövőgyár utcától keletre eső részének városi kezelésbe vételét a korban szokásos feltételekhez kötötték, azaz az utca fenntartását és a közművesítésre felveendő kölcsön törlesztését a lakosoknak kellett fedezniük, egészen addig, míg az utca 2/3 részben ki nem épült. A vasúton túli városrész dualizmus kori fejlődésének utolsó állomásaként 1916-ban a város megnyitotta a Telep utcával párhuzamos „D” utcának a Sas és Szövőgyár utcák közötti szakaszát, amely 1925-ben kapta a máig is használatos Kötő utca elnevezést.350 BELVÁROSI UTCANYITÁSI TERVEK Szombathelyen a dualizmus korában lezajlott utcanyitások szinte kivétel nélkül az újonnan alapított külvárosi negyedekben valósultak meg. A történeti városmagot a drasztikus beavatkozások elkerülték, bár közlekedési szempontból indokolt lett volna a hosz- szan elnyúló utcák házsorainak áttörése, keresztirányú átjárást biztosító utcák nyitása, a közrezárt nagy tömbbelsők forgalmi feltárása.351 1873-ban így írt erről a Vasvármegye: „a Kámoni, Kőszegi, Forró és Gyöngyös-utczák még mindig chinai falakként úgy állanak, hogy egyikből a másikba csak nagy kerülővel juthatni.”352 1897-ben ugyancsak a Vasvármegye számolt be egy belvárost érintő utcanyitási tervről. Ekkor a Király és a Kőszegi utca között akartak összeköttetést teremteni, az Úri utca vonalának meghosszabbításában. A vállalkozás azonban rövid idő alatt kudarcba fulladt, mert az érdekeltek nem vállalták a költségek fedezését. Hasonlóképpen meghiúsult az 349 VaML Szvk. Kjkv. 131/1907., 59/1909.; VaML Szv. MH lg. ir. 442/1910.; Munkástelep Szombathelyen. = Vvm., 1907. júl. 24- 3. p.; Éhen Gyula munkástelepe és a város. = Vvm., 1909. ápr. 7. 1. p.; Feiszt, 1995. 31., 35. p.; Kalocsai, 2004. 82-106. p. 350 VaML Szvk. Kjkv. 196/1910., 168/1912., 127/1913., 114/1916., 139/1916.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 834/1912.; VaML Szv. MH Műsz. ir. 8. dob.; Feiszt, 1995. 42. p. 351 A mi jó öregeink. = VL, 1874. jún. 21. 1. p.; Utczanyitási mozgalom. = Vvm., 1897. jún. 24. 6. p. 352 Építkezéseink. = VL, 1873. máj. 4- 1. p. 133
