Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
szakaszokon a házak magassági szintjét. Különösen a belváros felé eső részen akarták elkerülni, hogy földszintes épületek szakítsák meg az amúgy monumentálisán induló házsort. Kezdetben az építési engedélyek kiadásakor írták elő a betartandó emeletszámot, később szabályrendeletben határozták meg az egyes szakaszokon kötelezően előírt magassági szintet. 1906-ban kimondták, hogy az utcában csakis emeletes, az oktogonon csak kétemeletes házak építhetők. Városesztétikai, utcakép-védelmi céloktól vezérelve 1909 után megtiltották a sugárúton újabb nyílt sírkőraktárak felállítását, hogy a „temetőszerű jelleg” kialakulását elkerüljék.333 A Széli Kálmán utca elsőséget élvezett a közművesítési programok lebonyolításakor is. 1897-ben gázvilágítást kapott, 1898-ra a csatornahálózat és a vízvezeték is teljes hosszában kiépült. A közműhálózat csöveit előrelátó módon ott is bevezették a telekhatárig, ahol még nem állt épület. A személypályaudvarra irányuló forgalom zavarmentességének biztosítására a 10 m széles úttestet és a 2,5 m széles járdákat 1899 őszére leaszfaltozták, ezzel a Széli Kálmán utca lett a város első, egész hosszában aszfaltozott útvonala. 1900 nyarán elbontották a Gyöngyös fahídját és egy utcaszélességű korszerű betonhidat építettek a helyére. A városi tömegközlekedés gerincét képező villamosvasút nyomvonala is a sugárúton haladt végig, nagy utasforgalmával erősítette az utca frekventált helyzetét, felgyorsította kiépülését.334 A keleti városrész utcáinak megnyitása (1893-1918) Az utcahálózat bemutatása alkalmával először a sugárutat keresztező, nagyjából E-D irányban futó keresztutcák, majd a Széli Kálmán utcával párhuzamos, Ny-K-i irányú utcák kerülnek sorra. A Széli Kálmán utca megnyitása után, 1893 augusztusában azonnal napirendre került a sugárút belvárosi kiinduló szakaszát keresztező VI. számú, 2 évvel később Király utca névre keresztelt útvonal kifejlesztése. Az egykori városfal előterében, azzal párhuzamosan futó utca nem pusztán a Gyöngyös és a Tizenháromváros utca összekötésére szolgált. Funkcionálisan szorosan kapcsolódott a sugárúthoz, mivel a Horváth Boldizsár tér-Gyöngyös utca vonalában húzódó régi, és a Széli Kálmán utca által képviselt új várostengely szerves kapcsolódását, forgalmi összekötését szolgálta. A VI. utcát - a Kőszegi utcai bekötéséhez hasonlóan - a Gyöngyös utca összefüggő házsorának áttörésével lehetett megnyitni. A becsatlakoztatási ponton álló, Gyöngyös utca 27. szám alatti ún. Bossányi-féle házat a Társulat még 1892-ben megszerezte, és le is bonttatta. Az így nyert telek azonban keskenysége miatt nem biztosíthatta, hogy az utca a város kikötésének megfelelően lóm szélességű legyen. A Társulat és a városvezetés között folytatott egyezkedés végül azzal a kompromisszummal zárult, hogy a közgyűlés az utca bevezető szakaszára elfogadta a 13-14 m-es szélességet, s a 16 m-t csak a IV. számú keresztutcától (1903-tól Kisfaludy Sándor utca) kellett elérni. A Király utca kiépülése 333 VaML Szvk. Kjkv. 25/1893., 66/1906., 55/1909.; VaML Szv. pg. Közig. ír. III. 372/1894-, III. 256/1905. 334 VaML Szvk. Kjkv. 63/1897., 24/1899., 25/1899., 78/1899., 94/1899.; A Széli Kálmán utca aszfalt burkolata. = Vvm., 1899. okt. 29. 6. p.; Hidterhelési próba. = Vvm., 1900. szept. 20.3. p.; Az utolsó stácziónál. = Vvm., 1901. máj. 26. 1. p.; Bodányi, 1910. 44., 48. p., 26., 38. ábra, Kalocsai, 1997d. 447-448. p.; Melega, 2001b. 42. p.; Melega, 2011. 62-66. p. 126
