Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
hogy a fejlesztési terv meghiúsulása beláthatatlan következményekkel járna a település jövőbeli fejlődésére, hiszen kizárólag a szóban forgó két utca megnyitása biztosíthatta a közvetlen kapcsolatot a belváros és a leendő keleti városrész között. Ha e fő közlekedési folyosók kitűzése, illetve belvárosi becsatlakoztatásuk, a zárt házsorok áttörése elmaradt volna, ezzel ellehetetlenült volna a majdan kiformálódó új városrész szerves integrálása a városmaghoz. Mindezeket számba véve döntött a képviselő-testület. Attól tartva, hogy teljesíthetetlenül kemény feltételek támasztása esetén az Erdekeltég esetleg eláll utcanyitási szándékától, s ezzel a keleti városrész létrehozásának ügye újra zátonyra fut, megadták a hozzájárulását a szűkített alternatíva szerinti terv kivitelezéshez.316 Az egyeztetések után kialakult végleges utcanyitási terveket a közgyűlés 1890 decemberében hagyta jóvá, s ezzel megadta az engedélyt a munkálatok megkezdéséhez. A város a tervben szereplő 11 utca közül egyelőre csak a II., IV., V., VI., VIII. számú főutcák - azaz a későbbi Széli Kálmán, Kisfaludy Sándor, Malom, Király és Vörösmarty Mihály utcák - gondozását, világítását vállalta magára, 10 év alatt lezajló fokozatos kezelésbevétellel. A kisebb mellékutcák fenntartása azonban egészen addig az Érdekeltség kötelezettsége maradt, míg azok lakóházakkal 1/3 arányban be nem épültek. Az utcanyitás pénzügyi fedezetének előteremtésére a város 1891. július 1-jéig szabott határidőt a szervezőknek.317 A nagyszabású tervezet gyakorlati megvalósítása, az utcák tényleges megnyitása azonban - az optimista várakozásokkal ellentétben - évekig elhúzódó folyamatnak bizonyult. A városrész rendezésére kiküldött bizottság így már 1891 augusztusában kérvényezni kényszerült a tervek kivitelezésére megszabott határidő módosítását. A közgyűlés - tekintettel az ügy fontosságára - 1892. április 1-jére módosította a megvalósítási időpontot, hangsúlyozva, hogy a település vasút felé irányuló terjeszkedése „rég óhajtott közérdekű czél”318 A program lépéseinek összehangolása hatalmas szervezőmunkát igényelt, hiszen a vasút irányába elterülő térség kiterjedése meghaladta a 100.000 öl2-et. A Kőszegi utcai kertek végétől a vasútig terjedő leendő városrész északi határát a Gyár, délit a Szent Márton utca jelölte ki. Az első körben beépítésre szánt terület 52.000 öl2-et tett ki, amelyből az egyelőre csak római számokkal jelzett névtelen utcák területére közel 20.000 öl2, a közparkra 8800 öl2 esett. A rendezésre kijelölt térség szabályozásához több mint 50 birtokossal kellett megegyezni, s emellett a munkálatok anyagi fedezetét jelentő 60.000 Ft-ot is elő kellett teremteni. A tereprendezéssel, hídépítéssel, lebontásra ítélt házak és a földterületek kisajátításával járó gyakorlati teendők elvégzése, a pénzügyi fedezet biztosítása az érintett tulajdonosok feladata volt, akik azt is vállalták, hogy az új utcák területét ingyen engedik át a városnak.319 A birtokosok a költségek felvállalásával komoly anyagi áldozatot hoztak, de ezt többnyire nem önzetlen nagylelkűségből, sokkal inkább üzleti megfontolásból tették. A korábbi tapasztalatok alapján ugyanis várható volt, hogy az utcanyitás a környező területek drasztikus felértékelődését fogja előidézni, hiszen a korábban mezőgazdasági 316 VaMLSzvk. Kjkv. 1/1890., 109/1890.; VaMLSzévm. ír. 138. dob. 317 Uo. 318 VaML Szvk. Kjkv. 70/1891. 319 VaML Szévm. ir. 135. dob.; VaML Szvk. Kjkv. 109/1890., 40/1892.; VaML SZUT ir. Tuczentaller Lajos jel.; Szombathely haladása. = Vvm., 1890. febr. 16. 1. p., ápr. 13. 2. p. 120
