Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
igényével alakította ki. A mérnök elsődleges feladatának tekintette a vasútállomás gyors megközelíthetőségének biztosítását.293 Ezt a cél szolgálta tervezetében az első számú főút, amelynek azt a feladatot szánta, hogy „a várost a vasúti telepzettel közvetlen érintkezésbe hozza, és idővel egy csinos utcza sort képezhessen”29* A főutca nyomvonalát a Tizenháromváros utca végéből a Gyöngyös-patakon át, a közbeeső réteken és szántóföldön keresztül a vasúti indó- házig húzott egyenes vonal mentén jelölte ki. Ez a 8 öl széles utca tehát a Tizenháromváros utca irányát követve ENy-DK-i irányban szelte volna át a Berekaljai-dűlőt, közvetlen összeköttetést teremtve a város és az állomás között. Ezt az útvonalat merőlegesen keresztezve egy ÉÉK-DDNy irányú utcát terveztek, amelyet az egykori dú'lőút, a Harmat utca bevezető szakaszának egyenes meghosszabbításával alakítottak volna ki. Harmadik közlekedési folyosóként a Kőszegi postaúttól kelet felé szintén kijelöltek egy egyenes, vasútra futó utcát, amely azt biztosította volna, hogy a városi mező keleti és északi része könnyen megközelíthetővé váljon. (Ez hozzávetőlegesen a későbbi Gyár utca vonalának felet meg.) Negyedik utcaként a Selyemréti és a Füves úton belüli dűlőkön keresztül egy nagyjából É-D futású egyenes utca megnyitását is előirányozták, a szentmártoni kertektől a csepregi út felé, ami nagyjából a mai Nádasdy Ferenc utca vonalán haladt volna.295 A Szépítő Bizottmány javasolta, hogy a tervben szereplő utcanyitásokat a városi kassza megterhelése nélkül hajtsák végre, úgy, hogy a Szombathely belterületétől keletre a vasútig terjedő mezőséget az ottani birtokosok egymás között megegyezve szabályozzák és tagosítsák. Ezzel a „czéltalan és rossz állapotban levő majdnem járhatatlan görbe utak és árkok”296 297 helyett a mezőgazdasági művelés számára is kedvezőbb feltételeket biztosító egyenes vonalvezetésű utakhoz jutottak volna. Az úthálózat rendezetlensége a fuvarosok dolgát is alaposan megnehezítette, a vasútállomást a belváros felől csak nagy kerülőkkel lehetett megközelíteni. Észak felől a Tizenháromváros utcából kiindulva a Kőszegi országúton át a gyufagyár mellett vezetett az egyik útvonal, délről a Szent Márton utcán keresztül, a vasúti bekötő utcán észak felé fordulva lehetett eljutni a pályaudvarig. A közlekedési út lerövidítése érdekében 1870-ben városi kereskedők kérvénnyel fordultak a Közlekedési és Kereskedelmügyi Minisztériumhoz, hogy a Tizenháromváros utcából kiágazóan kormányzati pénzen nyissanak egy közvetlenül az állomásra vezető állami utat. A kezdeményezés azonban a minisztériumnál nem talált visszhangra.29' Az 1860-as évektől megkezdődött a terület beépítése is. 1866-ban vendéglő, 1869-ben gyufagyár épült a vasútállomás szomszédságában, s magánszemélyek is szándékoztak lakóházakat építeni a Berekaljai-dűlő területén fekvő ingatlanaikon. Az utcák, illetve az építési vonalak kitűzése egyre sürgetőbb feladattá vált. 1870-ben a térségbeli földek birtokosai maguk indítottak mozgalmat a terület szabályozása és utcák nyitása érdekében. A szervezők aláíróívet köröztettek a tulajdonostársak között, hogy minél több hívet toborozzanak az ügy támogatására. A szándéknyilatkozatot aláírók ígéretet tettek arra, hogy a Szépítő Bizottság által készítendő terv kivitelezéséhez hozzájárulnak, és utcatérbe eső bir293 VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 59/1865.; VaML Szvt. Tir. Acta Mise. IV. köt. 30. cs. 36. sz. 294 VaML Szvk. Kjkv. 57/1865. 295 Uo.; VaML Szvt. Tir. Acta Mise. IV. köt. 30 cs. 36. sz.; VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 59/1865. 296 VaML Szvk. Kjkv. 57/1865. 297 Helyi közlekedésünk egyik fő baja. = VL, 1870. jan. 9. 1. p. 114
