Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
városi utcává fejlődő út 1873-ban nevet is kapott, ekkortól kezdve hívták Paragvári utcának. 1873-ban a Szépítő Bizottság beadványt terjesztett a tanács elé, javaslatot téve egy új utca megnyitására, amely a Paragvári utcából kiindulva nyugati irányban egészen a Rohonci útig húzódott volna, 8 öl szélességben. Az eredeti nagyszabású elképzelésből azonban kezdetben alig valósult meg valami, csak egy rövid bevezető szakaszt sikerült megnyitni. A Paragvári utcából benyúló utcakezdemény (ma: Deák Ferenc utca) a város 1880. évi térképén már látható, de egyelőre még beépítetlen területként. A közgyűlés 1884-ben fogadta el az utca megnyitásának pontos terveit, a szokott módon felszólítva a birtokosokat az utcatérbe eső telekrészek ingyenes átengedésére. Az érintett tulajdonosokkal lefolytatott tárgyalások után a városi mérnöki hivatal 1887-ben a Rohonci út és Paragvári utca között teljes hosszúságban véglegesítette az utcavonalat, sőt a keresztutcák terveit is elkezdték kidolgozni. A fejlesztési tervek ellenére az utcanyitás ügye nem mozdult előre, egy telektulajdonos makacssága miatt, így az 1890-es évek közepén még mindig nem sikerült meghosszabbítani az utcát. Az 1893. évi térképen azonban már feltüntették a Rózsa utca nevet, és látható, hogy megindultak a házépítések is.289 A Rózsa utca történetében az 1897. év hozott fordulatot. Az utca folytatólagos megnyitását eddig lehetetlenné tevő tulajdonos személyében ugyanis változás történt, s ezzel elhárult az akadály a teljes hosszban történő kifejlesztés elől. Ezzel egyidőben az érdekelt telektulajdonosok kérésére a város hozzájárult ahhoz is, hogy a Faludy Ferenc (1953-tól Petőfi Sándor) utca felől a Rózsa utcába egy összekötő utca létesüljön. A hamarosan megnyitott É-D irányú, 13 m széles keresztutca rajzait a mérnöki hivatal készítette. Tekintve, hogy a Szabó család egykori telkén húzódott át, 1898-ban Szabó Miklósról nevezték el. A Rózsa utca nyugati irányú meghosszabbításának terveit is a városi mérnöki hivatal dolgozta ki, a telektulajdonosok kérésére. A rajzok 1902-re készültek el, de a nagy területre kiterjedő kisajátítások miatt az utca tényleges kifejlesztése 1908-ig elhúzódott. Eközben felvetődött a keleti irányú meghosszabbítás lehetősége is. 1907-ben az érdekelt telektulajdonosok kérvényezték a várostól a Paragvári és Gyár utcáig terjedő szakasz (1963-tól Semmelweis Ignác utca) megnyitását. A város ezúttal nem fogadta nagy lelkesedéssel a kezdeményezést, utalva arra, hogy a város 78 utcája közül sok még kiépítetlen maradt, ezért nem volt szükség egy újabbra. A közgyűlés végül engedélyezte az utca megnyitását, de csak azzal a szokatlanul kemény feltétellel, hogy az utcatérbe eső telekrészek ingyenes átadási kötelezettségén túl a birtokosoknak állniuk kell a csatornázás, vízvezeték, közvilágítás és utcaburkolás kiépítésének költségeit is.290 A földszintes házakkal beépült takaros Rózsa utcában a házhelyek gyorsan gazdára találtak. 1908-ban ezért a környékbeli telektulajdonosok a Rózsa utcától északra, azzal párhuzamos irányban egy új utca nyitását kérvényezték. A város azonban megtagadta az engedély kiadását, mert a kérvényezők nem vállalták magukra a csatorna és a vízvezeték 289 VaML Szvk. Kjkv. 79/1884-, l/1887.;VaML Szvt. Tjkv. 275/1873., 807/1873.; VaML Térképgy. Kát. térk. Szombathely, 1857.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1880., 1893., 1904.; Építkezéseink. = VL, 1873. máj. 4. 1. p. 290 VaML Szvk. Kjkv. 57/1897., 97/1897., 1907. okt. 17. nap. el. pm. félsz., 105/1907.; VaMLSzv. pg. Közig. ir. III. 220/1897., III. 338/1898., III. 291/1899., 994/1902., III. 126/1908.; Utczanyitási mozgalom. = Vvm., 1897. jún. 24- 6. p.; A Rózsa-utcza meghosszabbítása. = Vvm., 1907. okt. 13. 9. p.; Feiszt, 1995. 55., 60. p. 112
