Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
nemigen jutott a csatlakozással. Adóbevételei ugyan növekedtek, de a település határainak kiterjesztésével a kiadások is emelkedtek. A város több engedményt is tett Operint és Szentmárton javára, méltányolva, hogy a csatlakozással lemondanak korábbi önrendelkezési jogukról. Mivel a virilizmus alapján a két egykori faluból senki sem kerül volna be a városi közgyűlésbe, a megfelelő' érdekképviseletet biztosítása érdekében a városatyák hozzájárultak ahhoz, ahogy a községek számára fenntartott képviselői helyek számát az őket létszámarányosan megillető értéknél magasabban határozzák meg. így Szentmárton két fő helyett három, Operint négy fő helyett hat képviselőt küldhetett. A város tehát biztosította az újonnan csatlakozók számára a relatív felülreprezentációt a közgyűlésben, sőt a tanács létszámát is megemelte két fővel (14-ről 16 főre), hogy mindkét község küldhessen egy-egy képviselőt a testületbe.279 A közgyűlés alapelvként deklarálta, hogy „úgy az egyesített községek, mint a város lakossága, az egyesítés után egyforma politikai és polgári jogokat élveznek.’’280 A város a csatlakozott községek adminisztrációját 1886. január 1-jével vette át.281 Operint és Szentmárton beolvasztásával szükségessé vált Szombathelyen az utcaelnevezések és a házszámozás rendszerének átalakítása is. A nyugati városrészen az egykori községi főutca ekkor kapta az Operint utca nevet. A Perint jobb partján húzódó Kaszárnya utcát Híd utcára keresztelték. Ekkor nyerte elnevezését a Perint bal partján, a déli városrész peremén elhelyezkedő Kert, Dél, Hold, Vízmellék és Vágóhíd utca is. Szentmárton község főútját Szent Márton utcának, az ebbe északról torkolló Harmat utca vonalának folytatásában dél felé haladó utat Temető utcának, a vasút felé eső rövid utcát Kis utcának nevezték el. Az említett új elnevezéseket jelzőtáblákon tüntették fel, házakat utcánként újrainduló számozással látták el.282 A Stent Márton utca rendezése (1889-1899) Szentmárton község 1886-tól közigazgatásilag Szombathely részévé vált. A két település adminisztratív egyesítését azonban könnyebben meg lehetett oldani, mint a szent- mártoni városrész forgalmi, városszerkezeti integrálását. Az egyik nehézséget egy természeti akadály, a Szombathely belvárosát és az egykori községet elválasztó, két ágra szakadó Gyöngyös-patak idézte elő, amelyek hidjai a forgalom nagyságához mérten túlságosan szűk keresztmetszetet biztosítottak. A másik fő problémát a patak mentén álló nagy kiterjedésű malomtelep okozta, amely akadályozta a Szombathelyről keletre kivezető Gyöngyös utca folytatásában húzódó Szent Márton utca előbb-utóbb elkerülhetetlenné váló kiszélesítését.283 A város 1889-ben látta elérkezettnek az időt arra, hogy felszámolja az évek óta húzódó akut problémát, és zavartalan összeköttetést teremtsen a belváros és a szentmártoni városrész között. A hídon átvonuló közös gyalog- és szekérút keskenysége állandó közlekedési nehézségeket okozott. A probléma különösen vásárok idején, a piactérre irányuló nagy kocsiforgalom jelentkezése alkalmával vált nyilvánvalóvá, de a jó közlekedési fel279 VaML Szvk. Kjkv. 55/1885. 280 VaML Szvk. Kjkv. 56/b/1885. 281 VaML Szvk. Kjkv. 1/1886. 282 VaML Szvk. Kjkv. 17/1886. 283 VaML Szvk. Kjkv. 1/1886. 108
