Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
Emberbaráti Egylet kórházát, míg a szemközti oldalon a Premontrei rend építési telkekké parcelláztatta fel birtokait. A megtört ívben futó dűlőutat kiegyenesítették, s a város úgy határozott, hogy az utcában „kizárólag villa modorban” lehet a telkekre építkezni. Az előkertes, kerítéssel ellátott házak számára az építési vonalat az úttesttől 12 m mélységben tűzték ki. A Hegy utcából észak felé merőlegesen egy 13 m széles utcát is kijelöltek a délről érkező Csillag utca vonalának meghosszabbításában, amely 1925-től Fürdő utca néven szerepel. A villasor az 1890-es évek elején gyorsan kiépült.261 262 Az elegáns környék, a „díszes urilakok, csinos kertekkel körülvéve, valóban gyönyörködtető látványt’’261 nyújtott, ide csalogatva a járókelőket. A mérnöki hivatal szabályozási rajzán már szerepeltek a Hegy utcából délre, a Kövi-dűlőn át húzandó utcák lehetséges nyomvonalai, illetve a Mező utca meghosszabbításának terve is.263 A Szombathely határának tagosítását koordináló Közbirtokossági Tanács 1896-ban Éhen Gyula előterjesztésére elhatározta a „Kövi-dűlő” Mező utcától nyugatra eső részének belsőséggé alakítását, tagosítását és házhelyekké történő kiosztását. A terület utcanyitási tervei 1897 tavaszára készültek el. Ennek alapján a Kálvária utcától a Hegy utcáig három E-D irányú összekötő utat és kettő, azokat keresztező utca kialakítását irányozták elő.264 Ezzel egyidőben a gyalogsági laktanya folyamatban levő építése kapcsán a város figyelme is a nyugati városrészre terelődött. A közgyűlés is elérkezettnek találta az időt arra, hogy a dűlő területét belsőséggé nyilvánítsák, és lehetővé tegyék „a modem építkezés érvényesítésével megfelelő' uczák megnyitását.”265 Az utcanyitásokkal, szabályozásokkal és zöldterületek kialakításával járó rendezési munkálatok első lépéseként a gyalogsági laktanya tömbjét keletről határoló - a Kövi utcába torkolva még zsákutcaként elvégződő - Mező utca teljes hosszúságában történő kifejlesztését, a Hegy utcába történő becsatlakoztatását rendelték el. Az ehhez szükséges földterület megszerzésére a város tárgyalásokba kezdett, de a tulajdonos kompromisszum-képtelensége miatt végül a kisajátítás eszközéhez kellett folyamodni. A közgyűlés arról is határozatot hozott, hogy a kisajátítás költségeit az érintett utcaszakaszon kialakítandó házhelyekre terhelik, s a majdani tulajdonosok csak „utcatérítési díj” ellenében juthatnak építési engedélyhez. Ez az eljárás egy olyan új elemként jelentkezett a városvezetés eljárási gyakorlatában, amelyet valószínűleg az Utcanyitási Társulat által a keleti városrészen alkalmazott módszer inspirálhatott. A kisajátítási eljárást 1899-ben indították meg 531 öl2 utcatérbe eső terület megszerzéséért, s az utcát néhány éven belül meg is nyitották. A Mező utcától nyugatra eső terület rendezése a Közbirtokosság által kidolgozott tervektől eltérő módon zajlott le, öt helyett csak két utcát sikerült megnyitni. 1898-ban a Hegy és a Kálvária utca között három helyett csupán két É-D irányú utcát húztak, a Frigyes főherceg (1992-től Szent László), és a Jókai Mór utcát. A közel 500 m hosszúságú útvonalak megszakítására hivatott keresztutcák megnyitása ugyanakkor el261 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 328/1891.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 8. dob. Utcany. r.; Utczanyitás. = Vvm., 1892. aug. 28. 1. p.; Feiszt, 1995. 27. p. 262 A Kanászdomb környéke. = Vvm., 1893. márc. 5. 5. p. 263 VaML Szv. MH Műsz. ir. 8. dob. Utcany. r. 264 VaML Szvk. Kjkv. 1898. aug. 25. nap. el. pm. félsz., 70/1899.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 176/1899., III. 101/1900.; Utcafejlesztés. = Vvm., 1896. jún. 18. 5. p.; A Kövi-düllő rendezése. = Vvm., 1897. máj. 27. 3. p. 265 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 101/1900. 102
