Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen

időmetszetben teljes telekállományt regisztrálta.’8 E forrástípussal találkozhatunk a 16-17. századi Győr erődváros - a legújabb definíció szerint a 16. századra garnizonváros - esetében is. Itt ugyanis az erődváros kiépítése, majd az oszmánoktól 1598-ban történt visszafoglalást követően, 1567 és 1617 között több alkalommal vettek fel telekjegyzékeket (1567, 1602, 1617), amelyeket az utókor (joggal) ugyancsak a telekkönyv fogalmával illet.18 19

Bár a 17. századi Szombathelyről nem ismertek hasonló típusú teleknyilvántartások,40 ám a mezővárosi kancellária egy, a helyi jogszokásokra hivatkozó és több térségbeli mezőváros - így Csepreg, Győr, Magyaróvár (ma: Mosonmagyaróvár része) - jegyzőkönyvezésétől41 eltérő speciális gyakorlata mégis lehetővé teszi a birtokváltozások adattárának összeállítását. Ugyanis a helyi jogszokások szerint az örök- és zálogjogú házak adásvételét a magisztrátus előtt fel kellett vallani, és a jegyzőkönyvezett felváltásokról három alkalommal okiratot kellett kérni. A mezőváros a magyar jogszokások gyűjteményét közreadó, az egykorú szombathelyi helyi jogéletben csak „decretum”- ként citált Werbőczy-féle Tripartitum által is megörökített jogosultsággal élt. Ugyanis a Hármaskönyv II. rész 13. címének 3. §-a szerint „... a városoknak és mezővárosoknak is van királyoktól és fejedelmektől nyert hiteles pecsétük, a melyeknek az előttük fennforgó és közöttük felmerülő tényekre és dolgokra nézve teljes ereje van.'HI így a mezőváros magisztrátusa által ellátott széleskörű hiteleshelyi funkciók - ügyvédvallás, tiltakozás, tiltás stb. - sorában az ingatlanforgalom regisztrációja az egyik legfontosabbikká vált. Míg a háromszori okiratkérés szokására csak szórványadatok állnak rendelkezésre, az ingatlanforgalom felvallása rendszeresnek tekinthető. Az ingatlan adásvételeket a mezőváros magisztrátusa részben jegyzőkönyvezte, részben azokról hivatalos kiadmányt adott ki az érdekelt felek számára.41 Ez utóbbi gyakorlat - és e jogszokás - elterjedtségét Pápa és Zalaegerszeg mezővárosok magisztrátusától származó szórványadatok is érzékeltetik.44

18 Gyó'r-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (továbbiakban: SL) Sopron Város Levéltára (továbbiakban: SVLt) lad. XL111. et SS. nr. 16. Feldolgozása: Házi Jenő: A soproni belváros házai és háztulajdonosai 1687-ben. = SSZ, 19. (1965) 2. sz. 127-141. p., 3. sz. 223-232. p.

19 Gecsényi Lajos: Győr város telek- és házösszeírásai, 1564-1602. Grund- und Hausverzeichnisse der Festungstadt Győr/Raab, 1564-1602. Győr, 2003. 1-123. p. (Városi Levéltári Füzetek; 7.) A 16-17. századi források feldolgozása: Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, é. n. 1-210. p.

40 Az 1591. évi urbáriumhoz hasonlóan az 1636., 1656. évi urbáriumok utcanevek szerinti családfő regisztrációja jelenthet egyfajta kiindulási alapot.

41 Ehhez a következő forrásokat néztem át: SL Csepreg Nagyközség iratai, Feudális kori iratok: Csepreg város levéltára. Csepreg város bírósági jegyzőkönyvei, 1636-1669. 1-2. köt; Győr Megyei Jogú Város Levéltára Győr város tanácsának iratai. Győr város tanácsülési jegyzőkönyvei (Protocolla ordinaria civitatis Jaurinensis), az 1600-1626 közötti időszakra vonatkozó 1-6. kötetek. Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. Magyaróvár mezőváros levéltára, Magyaróvár város tanácsülési jegyzőkönyvei, az 1581-1584. évi, illetve az 1652. és 1683. év közötti bejegyzéseket tartalmazó kötetek.

41 Magyar Törvénytár. Werbőczy István Hármaskönyve. Ford., bev. Kolosvári Sándor, Óvári Kelemen; bev. Márkus Dezső. Bp., 1897. 246-247. p.

41 A város jogszokásairól: Abai Imre: Szombathely város igazságszolgáltatása a XVII. század elején. = Dunántúli Szemle, 1940. 5-6. sz. 249-266. p.; Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében. = Acta Papensia (továbbiakban: AP), 2002. 1-2. sz. 39-59. p.

44 Pápára: VaML Tolnay-Cziráky család levéltára, 1. doboz, „Adásvételek”; Pápa város Kovács István deák házvásárlásáról, 1624. február 23. A forrást közölte: Dominkovits Péter: Egy XVII. századi pápai polgár, városbíró életútjának három dokumentuma. Pápai Kovács István deák, 1624-1636. = AP, 2006. 1-4- sz. 170-171. p.; Zalaegerszegre: Magyar Országos Levéltár P 58. Bezerédy család törzslevéltára, fasc. A. nr. 204-206.

237