Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: A Zsoldos család küzdelme a szombathelyi polgárjog megszerzéséért 1786 és 1846 között

ZSOLDOS ISTVÁN LETELEPEDESE ES POLGÁRRÁ VALASA SZOMBATHELYEN

Az Őrségből, nevezetesen Szalafőről származó Zsoldos család első tagja, az 1759. december 6-án, Szalafőn született, református vallású Zsoldos István5 letelepedési szándékkal mai ismereteink szerint az 1780-as évek közepe táján jelent meg Szombathelyen. A városi közgyűlések és tanácsülések eseményeit megörökítő jegyzőkönyvek lakonikus rövidséggel tudósítanak arról, hogy az 1786. július 15-én megtartott tanácsülésen Zsoldos István szalafői származású könyvkötő „... fiú, írást tudó, mai napon minekutána maga jó viseletét és mesterségének értelmét hiteles attestatumok által meg bizonyította volna, és a purger taxát 24 florenos, bőr kannáért 3 /[lorenos], bíró urnák 1 /[lorenos] le tett válna, a városi concivilitásra bevetetődvén, meghütöztetett."6 Zsoldos István felvétele látszólag zökkenő- mentesen, minden vita és előzmény nélkül történt meg. Ez azonban nem így történt, és az ügy előzményéhez tartozik, hogy 1785. április 6-án előterjesztett polgárfelvételi kérelme nyomán Simonyi Mihály - aki korábban legényidejét Kőszegen, Kaipel Sámuel posztóke- reskedőnél töltötte le - posztókereskedő legényt Szombathely város közgyűlése arra utasította, hogy mutasson be hivatalos igazolást arról, hogy egyrészt nincs tartozása, másrészt pedig, hogy Kőszegen jó magaviseletét tanúsított.7 Miután ez hamarosan megtörtént, a lutheránus vallású Simonyi az 1785. április 13-án megtartott tanácsülésen - természetesen a szükséges pénzösszeg lefizetés után - letehette a polgáresküt.8 Látszólag Simonyi polgárfelvétele is minden vita nélkül zajlott le, ám ez korántsem volt így.

Közbevetőleg mondjuk el, hogy Szombathely 16-18. századi történetének kiváló kutatója, Horváth Tibor Antal felfigyelt arra, hogy Vas vármegye székhelyén a 17. században jóllehet több esetben is polgárjogot adtak nem katolikus vallású személynek, ám ezt minden esetben csak azzal a feltétellel tették meg, hogy az illető áttér a római katolikus vallásra.9 Miután e kitételt sem Simonyi, sem Zsoldos felvételekor nem rögzítették, ők tekinthetők az első olyan személyeknek, akik nem katolikus létükre polgárjogot kaptak anélkül, hogy át kellett volna térniük. Azt, hogy e két felvétel nem ment könnyen és vita nélkül, egy nem sokkal későbbi, egyértelmű állásfoglalásból tudjuk.

1790. április 24-én megtartott ülésén a szombathelyi tanács egy, a Gyöngyös (ma: a Főtér keleti része) utcában álló ház adásvételének jóváhagyását az I. Miksa király 1567. július 25-én kelt szabadalomlevelében biztosított, azon régi jogára és az annak nyomán kialakult és rögzült szokásra való hivatkozással utasított el, amely szerint a nem római katolikusok egyrészt a városban ingatlannal nem rendelkezhettek, másrészt pedig polgárjogot sem szerezhettek.10

5 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Mikrofilmtár. Őriszentpéteri református keresztelési anya- könyvek.

6 VaML Szombathely város közönségének és tanácsának iratai (továbbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Ktjkv.) 1785-1788. 237. p.

7 VaML Szvkt. Ktjkv. 1785-1788. 35. p.

8 VaML Szvkt. Ktjkv. 1785-1788.41. p.

9 Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században. Sajtó alá rend., szerk. Benézik Gyula, Mayer László, Tóth Endre, Zágorhidi Czigány Balázs közreműködésével Kiss Gábor. Szombathely, 1993. 134- p. (Acta Savariensia; 8.)

1 Szombathely város 1790. április 24-én megtartott tanácsülésen nemes Novák Ferenc fiskális bejelentette, hogy nemes Sibrik László nejétől, Fribert Viktóriától meg kívánja vásárolni a Gyöngyös utcában lévő, Kalina Ferenc és

175