Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Bariska István: A zsidóság Kőszeg városában és uradalmában a 14–16. században

Kőszegre zsidó telepeseket hozzon.14 Ez azonban csak elvi engedmény maradt. Mivel Garai Lászlónak már csak arra nyílt lehetősége, hogy újra megfogalmazza igényét arra, hogy földesúri jogait használhassa a kőszegi uradalomban és Kőszeg városában. Ekkor ugyanis Kőszeg már stájer és alsó-ausztriai nemesek, provizorok és várnagyok alzálogába került, és így az uradalom, valamint a város jövedelme, a zálogbirtokon lévő hasznok, jogok stb. mind őket illették. Garai László még remélhette, hogy V. László uralkodása alatt régi jogaiba visszahelyezik, ám III. Frigyes már az említett stájer és alsó-ausztriai ne­mességnek volt elkötelezve. Azt sajnos nem tudjuk, hogy Garai László tervezett telepítése az itteni zsidóság ki­egészítését célozta vagy új telepítésnek számított. Lehetséges, hogy Magyarország egyik legrégebbi, 1451-ben készült urbáriuma erre választ tud adni, ennek ezzel összefüggő elemzése még várat magára.15 Miksa 1503-ban kelt és ma a Hofkammerarchivban őrzött utasításában azt írta elő a kőszegieknek, hogy a zsidőadó kivételével minden más adót az úgynevezett Vitzdomamt- ba kell befizetniük.16 Az intézkedés abból megfontolásból született, hogy a kőszegi adók Friedrich Herbemek, az uradalom provizorához kerültek volna át, ám ő sem kapta meg a zsidóadót. Az úgynevezett kőszegi „Judensteuer” az 1504-ben kelt záloglevélben for­dult elő először. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy Kőszeg első és második Habsburg- korszakában a városban jelentős zsidóság élt, és erre utal az is, hogy amikor 1540-ben Bécs kitiltotta a zsidókat Kőszegről, akkor ki kellett váltani a zsidóadót. Ekkor Kőszeg uradalma és városa örökös zálogbirtokosa és kapitánya, Jurisics Miklós 11 font dénárért váltotta magához a kőszegi zsidőadót. Ezzel az összeggel terhelték meg azután a polgárok hegyvám-szolgáltatását, amellyel az uradalomnak tartoztak.17 Kőszeg provizora, Friedrich Herber - aki nem szedhette be a zsidóadót - 1511-ben még közbenjárt a pozsonyi (ma: Bratislava, Szlovákia) tanácsnál a kőszegi Leser zsidó leánya érdekében, hogy Rifka Leser móringját visszakaphassa. Személyesen I. Miksa császár fordult Pozsony városához, hogy Friedrich Herber e követelését teljesítsék. Ez a kis részlet ismét azt sejteti, hogy a kőszegi zsidóság az uradalom, és nem a város felügyelete alatt állt.18 Harsányi László szerint az asszony móringja talmudkötetet, kommentárokat és feltehetően imakönyveket tartalma­zott. Ez, valamint a Scheiber Sándor által a kőszegi levéltárban talált 15. századi tóratöre­dékek egyértelműen utalnak a kultuszélet meglétére. Ugyanebben az esztendőben, 1504-ben ismét egy kőszegi zsidó kötelmi jogügyle­tére van adatunk.19 Az ügyletben szereplő zsidó ugyan már nem Kőszegen élt ekkor, ám ügye mégis az 1490-es évek Kőszegével kapcsolatos. Ekkor a város a Prüschenk (Hardegg) testvérek alzálogában volt, és a kezükre került Kismarton (ma: Eisenstadt, Ausztria) és Fraknó (ma: Forchtenstein, Ausztria) záloga is. 14 Harsányi, 1974- 10. p. 15 VaML KFL Tk. Lvt. Pötsorozat II. 113. sz. Rechnitz und Günß die Urbar. Fényképmásolat. Landesarchiv für Tirol. Innsbruck 1451. Urb. 274/1. sz. 16 Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien. Hofkammerarchiv. Niederösterreichische Gedenkbücher Nr. 1. 152-153. fol. Wien, 1503. október 28. 17 MZSO 8. köt., 1264-1760. Szerk. Schreiber Sándor. Bp., 1965. (továbbiakban: MZSO 8. köt.) 101. p. 18 MZSO 8. köt. 115. p. 19 MZSO 8. köt. 204-205. p. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom