Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Bariska István: A zsidóság Kőszeg városában és uradalmában a 14–16. században

Volt ebben valami, ami a polgársággal közös sorsot kínált, hiszen a város polgárai éppúgy a Garaiak alattvalóivá váltak, mint a betelepült zsidóság, jóllehet ez a magánjogi státuszváltozás megtartotta a privilegizált helyzetüket.

Ennélfogva teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy a kőszegi zsidónegyed, azaz a Judengasse az úgynevezett első periódusban, vagyis 1393 és 1441 között keletkezhetett. Ezt egy rövid, 1441 és 1445 közötti periódus követte, amikor I. Ulászló magyar király két híve úgynevezett kettősbirtokos volt Kőszegen, és a csak a harmadik periódusban került a város szoros magánjogi és kormányzati kapcsolatban az osztrák tartományokkal és az udvarral. Ez egyben a Habsburg-korszak első fejezete volt, amely 1445-től 1482-ig tartott. Az 1482 és 1490 közötti, Mátyás-korszakot a sokkal hosszabb, második Habsburg- periódus követte, amelyet az 1491. évi pozsonyi békével alapoztak meg és lényegében az 1648-ban megkötött westfáliai békével zártak le. így teljességgel indokolatlan bármiféle kapcsolatot feltételezni 1420-ban az ausztriai zsidóüldözésekkel.

A 15. század második felében a magyar városok arra kaptak ösztönzést, hogy zsidókat fogadjanak be. Arra a jelenségre azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy ekkor a városok már egyre inkább a maguk hatalma alá akarták a zsidókat kényszeríteni. A zsidóság privilégiumainak megerősítésére csak annyiban került sor, hogy azok sem a rendi, sem a városi privilégiumoknak ne mondjanak ellen. Ennélfogva magától adódik a kérdés, hogy ez a magyarországi tendencia érvényesült-e a nyugati határszélén, kiváltképpen pedig a Habsburg zálogstátuszban lévő birtokokon és városokban.

ZSIDÓSÁG A 16. SZÁZADI KŐSZEGEN

Kétségtelen, hogy a 15. és a 16. századból a zsidóság kőszegi jelenlétét bizonyító szórványos adataink vannak például 1405-ből, 1413-ból, 1455-ből, 1504-ből, 1511-ből, 1527- 1528-ből és 1540-ből.12 *

1405-ben egy bizonyos Muschlein nevű kőszegi zsidó özvegyének ügye igen meggyőzően bizonyítja, hogy a Muschlein család több magyar város polgárával kötött szerződést, illetőleg került kapcsolatba. E kapcsolatok során mindannyiszor korrekt üzleti partnernek tekintették őket mind Sopronban, mind pedig Kőszegen, ám később e viszony nem maradt felhőtlen.

1413-ből ismerjük a kőszegi Marichprack nevű polgár és Baruch zsidó perét, amelyben első fokon természetesen a kőszegi szenátus volt illetékes. A városi bíróság előtt Baruch ugyanazon jogokat élvezhette, mint bármely kőszegi polgár. Joga volt éppúgy használni a fellebbvitelt is. Ha az a kőszegi városi bíróság volt, akkor az előtt is. A per azt igazolja, hogy a kőszegi polgároknak és a Kőszegre telepedett zsidóknak jogi értelemben kettős státuszuk volt. Jóllehet „mindketten” a Garaiak alattvalóinak számítottak, de polgári jogok gyakorlását a földesúri privilegizált város magánjoga „mindkettőnek” biztosította. Miként az az oklevelekben áll.11

V. László 1455-ben oklevelet adott Garai Miklós utódjának, amelyben hozzájárult ahhoz, hogy Garai László - miként azt elődeik is tették 1393-ban és 1406-ban 12 Házi, 1970. 126-127. p.; Harsányi, 1974. 10-12. p.

n VaML KFL Tk. Lvt. 27. sz. Buda, 1407. december 25.

19