Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883
kiűzni.21 A látszólagos békés egymás mellett élés akkor bomlott meg, amikor Schey Izrael (Mózes) 1792-ben házat vett, de mivel ezt már 1790 utáni eseménynek minősítették, a város vezetése kényszerítette, hogy azt az eredeti vételáron adja át egy helyi polgárnak. A kérdéses ház sorsára érdemes kicsit részletesebben kitérni, mert az jól érzékelteti azokat a technikákat, amellyel a korabeli városi polgárok és lakosok éltek, egyrészt az adóelkerülés, másrészt a zsidók birtokból való kiszorítása érdekében. A II. József biztosította szabad beköltözés lehetőségével élve, először ebben az ingatlanban bérelt lakást a Schey család. 1791-ben adófizető bérlőként tüntették fel őket az összeírok.22 Amikor 1793-ban a nemesi származású Szluha János rászánta magát az ingatlan értékesítésére, abban talán nem kis szerepe lehetett a Schey család ajánlatának. Az adásvétel megtörtént, ám Haffenscher Antal városi polgár is szemet vetett a házra, jobban mondva a telekre. Miután azonban az 1400 ft összegű ajánlatát Scheyék 100 ft- tal megtoldották, ők kerültek előnybe. Ekkor más eszközhöz folyamodott a Haffenscher. Városi polgárságára hivatkozva követelte, hogy a már kialkudott vételáron ő kapja meg az ingatlant. Érdekesség, hogy ha tovább is versenyben maradt volna, még magasabbra hajthatta volna fel az árat. Ráadásul ezzel a megoldással anyagilag jobban járt, mert kiderült, hogy a Szluha és Schey közötti szerződésben a tényleges vételárnál 300 forinttal kevesebb szerepelt, és így csak 1200 forintot kellett Scheyéknek visszafizetni. A vallási türelemről szóló törvények módosítása miatt az izraelita vallású tulajdonosnak a házat át is kellett adnia Haffenschernek, aki ezen a telken építette Kőszeg új Bálházát. Ebbe persze Scheyék nem nyugodtak bele és a Helytartótanácshoz fordultak, amely több hónapon át tartó procedúra után a házat a polgárjog alapján átadatta Haffenschernek.23 Schey Mózes azonban még ebben az évben kőszegi ingatlanhoz jutott. Az Egyház utcában (ma: Várkör 38.) vett egy fél házat, amelynek másik felét 1799-ben vásárolta hozzá. Később Schey Fülöp ezen a telken építtette fel a kőszegi zsinagógát. Ezzel kezdődött el Scheyek ingatlanvagyonának gyarapodása, amelynek végén hat házzal és sok más ingatlannal rendelkeztek Kőszegen. Érdekes, hogy városon belüli első ingatlanvételek nemesi tulajdonokhoz kötődtek. Az említett ház mellett 1804-ben vettek még egy épületet a Szluha családtól,24 25 akik Scheyek jogi képviseletét is ellátták.21 1813-ban és 1817-ben Festetics Imre gróffal kerültek üzleti kapcsolatba,26 27 1826-ban Schey József közvetítésével vette meg a város a Dunántúli Kerületi Tábla elhelyezésére kiszemelt felsőbüki Nagy Ferenc-féle házat.2' 1798-ban egy vámfizetési vita következményeként a korabeliek számára hihetetlennek tetsző kéréssel fordultak a helyi zsidók a kőszegi tanácshoz. Azt szerették volna elérni, hogy vagy mentsék fel őket a vámfizetési kötelezettség alól, vagy kapjanak polgárjogot. A 21 Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1901. 187. p.; A Helytartótanács 1790. december 29-én kelt rendelkezése Kőszegre 1791 januárjában érkezett meg. VaML KFL Kvt. Jkv. 1791. január 3. 3. sz. 22 VaML KFL Kőszeg Város Adóhivatalának iratai (továbbiakban: KV A) Adóösszeírások és kivetések, 1791. 23 VaML KFL Kvt. Jkv. 1792. március 12. 12. sz.; április 19. 12. sz.; április 23. 16. sz.; május 24- 4. sz.; június 18. 6. sz.; június 25. 8. sz.; augusztus 8. 6. sz. 24 VaML KFL Kvt. Jkv. 1805. január 5. 3. sz. 32 évre vette zálogba. 25 VaML KFL Kvt. Jkv. 425/1828. 26 VaML KFL Kvt. Div. et ex. 57. köt. 70. sz. 1819. július 6. 27 VaML KFL Kvt. Jkv. 265/1826. 28
