Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Winkler Gábor: Építészettörténeti kutatás a levéltárban

fedélszerkezetek rajzai is.17 Az első vasbeton szerkezetek vasalási terveket is tartalmaznak.18 A soproni színház átépítéséről fényképsorozatot is őriznek a Soproni Levéltár egyik különcsomagjában.19 A merészen alkalmazott, konzolos erkélyszerkezet vékony vasbeton lemeze ugyanis megrepedt, és a károsodásról készült statikai szakvélemény melléklete volt a gazdag fényképanyag. A korai vasbetonépítés pótolhatatlanul fontos dokumentumai ezek, amelyek tanulságai máig érvényesek.

Meg kell jegyeznünk, hogy nem minden városi irattárból kerültek levéltárba az engedélyezési tervek. Győrben a Polgármesteri Hivatal őrizte azokat, nagyobb részük azonban eltűnt, ám ami megmaradt, azt ma már a város levéltára20 gondozza. Pápán sajnálatos módon a teljes tervanyag elpusztult,21 és épületterveket csupán a város földesurának, az Esterházy család leltárkönyveiben találunk. Jó 1 évtizede több emeletes historizáló ház eredeti tervei kerültek elő egy helyreállítás alatt álló ház fedélszékének kötőgerendája alól.

Az épületmegújítás másik fontos előkészítő művelete az egykori épületábrázolások összegyűjtése. A korábbi időkből fennmaradt grafikák, művészi metszetek, rajzok megkönnyítik az építész döntését. Az 19. század közepétől kezdve már a könyvekben közölt kőnyomatok, hetilapok képei is értékelhető adatokat adnak. Sopronban a helyi napilapok is szinte hiánytalanul megtalálhatóak és tanulmányozhatóak a levéltárban.

A képes-levelezőlapok is igen fontosak lehetnek az eredeti állapot hiteles helyreállítása szempontjából. Ezekből a sajátos városábrázolásokból gyakran évente újak készültek. A 19. és a 20. századból jelentős mennyiségű, értékes képes-levelezőlap maradt fenn, ezek jól használhatók az épületek történetének részletes kutatásánál is. Ugyanakkor a fényképek, mozgófilmek - napjainkban a videofelvételek is - forrásértékűek az építészek számára, és ezek egy részét ugyancsak levéltárainkban találjuk meg.

Ma már a levéltárak elmaradhatatlan vendége a városrendező építész is. Az 1970- es évektől kibontakozó városhelyreállítás fontos forrásait ugyancsak levéltáraink őrzik.22 Az első hazai városmegújítási tervek az 1964-ben területi védettség alá helyezett középkori városmagok megújítására szolgáltak. A legkorábbi, példaértékű „rekonstrukciós” tervek Budapesten a Várostervező Tudományos Intézet (VÁTI) műtermében készültek, Sedlmayr Zsuzsa építész irányításával. Ezekhez a tervekhez már minden esetben elvégezték a levéltári kutatásokat. Sokan tekintették példának a pápai történeti belváros megújításához készített, többszáz oldalas kutatási dokumentációt is.23

Ma már rendelet írja elő az „örökségvédelmi hatástanulmány” szakszerű és gondos elkészítését.24 Minden részletre kiterjedő előírás szabályozza, hogy mit kell kutatni, és

17 Fátrai György: Történeti tetőszerkezetek. Bp., 2008. 157. p.

18 Winkler Gábor: Rendelet a beton - és vasrácsos szerkezetek alkalmazására. Sopron 1890. = MÉ, 1973. 10. sz. 569-570. p.

19 SL Színházépítés „A” jelű különcsomag, 1909.

20 Gyó'r Megyei Jogú Város Levéltára.

21 Winkler Gábor: Pápa - védett történeti városmag rendezési terve. = Városépítés, 1979. 5. sz. 21-22. p.; Vő: Pápa műemléki belvárosának rekonstrukciója. = Városépítés, 1977. 4. sz. 22-25 p.

22 A történeti ábrázolások gyűjtéséről és értékeléséről lásd Winkler Gábor: Történeti belvárosok rekonstrukciós tervezésének tudományos kérdései. = Epítés-Építészettudomány, 1982. 3-4. sz. 535-538. p.

23 Vő: A városfelújítás tudományos kérdései. = Műemlékvédelem, 1983. 1. sz. 1-12. p.

24 Az örökségvédelmi tanulmány tartalmát a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról rendelet szabályozza.

226