Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chernél család kőszegi, katolikus ágának rövid története
SOPTEI IMRE A MEGÉLHETÉS TUDOMÁNYÁTÓL A TUDOMÁNYOS MEGÉLHETÉSIG A CHERNEL-CSALÁD KŐSZEGI, KATOLIKUS ÁGÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE A nyugat-magyarországi köznemesi családok közül a Chernelek, különösen azok Vas vármegyei, kiváltképpen pedig kőszegi ágának története legjobban feldolgozottak közé tartozik, miközben erős egyoldalúság is mutatkozik a kőszegi ág két tagjának élet- és pályatörténeti túldimenzionáltsága miatt. Az egykori Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa első, és eddig egyetlen, teljesnek tekinthető monográfia kísérletének írója, Chernél Kálmán, de főleg fia, a természettudós Chernél István tevékenységét feldolgozó cikkek az eddig megjelent szakirodalom mintegy 90%-át teszik ki. A különböző tudományágak képviselői közül foglalkozott velük többek között Balogh Lajos, Bariska István, Csaba József, Keve András, Rékási József és Szövényi István,1 miközben a család más ágaira, tagjaira jóval kevesebb figyelem jutott. Az utóbbi években a tömördi birtok és kastély kapcsán értékes adatokat közölt Bajzik Zsolt és Dominkovits Péter, de nagy- jelentőségűek és egészen friss szelleműek Horváth Richárdnak, a család középkori, koraújkori történetét bemutató tanulmányai és forrásközlései.2 E publikációk bizonysággal szolgálnak arra, hogy egy Sopron és Vas vármegyében évszázadokon keresztül, időnként akár befolyásos szerepet is játszó, hivatalviselő-értelmiségi nemesi családról van szó, amelynek tagjai szinte kivétel nélkül jogi vagy katonai pályán helyezkedtek el, vármegyei illetve állami hivatalt vállaltak, ezzel egészítve ki a korban nem túl nagynak számító birtokukból származó, szerénynek mondható jövedel1 Mivel ezen dolgozatnak nem célja bibliográfia összeállítása, ezért csak néhány tanulmány példaként. Csaba József: Chernél István és Kőszeg szerepe a sísport meghonosításában. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1970. 4- sz. 617-621. p.; [Jő Adatok Herman Ottó és a kőszegi Chernel-család kapcsolataihoz. = VSZ, 1984. 595-608. p.; Rékási József: Ambrózy István madártani levelezése Chernél Istvánnal. = VSZ, 1991. 1. sz. 118-123. p.; Radetzky Jenéi: 120 éve született híres ornitológusunk, Chernél István. = Fejér Megyei Szemle, 1985. l.sz. 139-167. p.; Balogh Lajos: A százéves kőszegi Chernel-kert. = VSZ, 1994.2.sz. 179-204- p.; Bárdost János: Chernél István vallomása Kölcseyról, a költő' születésének 100. évfordulóján. = Életünk, 1973. 6. sz. 512-514. p.; Vértesi Petemé: Chernél István természettudós. Szombathely, 1981. 110 p. (Vasi életrajzi bibliográfiák; 5.); Bariska István: Ecsetvonások Chernél Kálmán portréjához, 1822^ 1891. = VSZ, 1988. 4. sz. 555-566. p. 2 Szövényi István: Egy ismeretlen Chernel-epitáfium. = VSZ, 1965. 1. sz. 105-108. p.; Dominkovits Péter: A Chernél család tömördi birtokszerzése. = Vasi Honismereti Közlemények, 1994. 2. sz. 76-80. p.; Bajzik Zsolt: Életmód a 18. században. Chernél Jób tömördi nemes hagyatéki leltára. = Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények (továbbiakban: VHHK), 1997. 1. sz. 51-59. p.; Dominkovits Péter: Vas megyei vonatkozású 16. századi magyar nyelvű iratok kisebb családi levéltárakból. 3. rész. = VHHK, 1999. 1. sz. 70-73. p.; Horváth Richárd - Neumann Tibor: Ismeretlen középkori oklevelek a Chernél család levéltárából. = VSZ, 2001. 1. sz. 123-136. p.; Horváth Richárd: A Chernelházi Chernelek a középkorban. = Soproni Szemle (továbbiakban: SSZ), 2001. 4. sz. 369-382. p. 117
