Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Az evangélikus Gombossy család szétesésének története Kőszegen, a 17-18. század fordulóján
A fiú, Gombossy Dániel sorsa Amint már előbb említettük, Dániel 1652-ben született Gombossy Mátyás második házasságából. Dániel az egész család legkövetkezetesebb, egyben legdrámaibb sorsú tagja lett. Csaknem betöltötte már 50. életévét, amikor 1701 februárjában a következő nyilatkozatot tette Kőszeg szabad királyi városa előtt: „Én, Gombossy Dániel, jóllehet ezen nemes Küszegh szabad királyi város nemes magistrátusánál sok rendbeli instanciákat tettem, hogy leányom Gombossy Judit javainak (aki hírem és akaratom ellen elszökvén tőlem, félretévén minden isteni félelmet és édes atyához Isteniül, ő szent fölségétül rendeltetett és az negyedik parancsolatban az gyermekeknek szüleikhez való engedelmességrül kiadott akaratját megvetvén, alattomban férjhez ment, atyafiait is, akik csaknem egy testvérek vele, megutálván) assignatiója judicialiter ezen nemes magisztrátus előtt ment volna végben ...”.53 A lényeget a levél zárójelbe tett részlete tartalmazza. Gombossy Dánéi - aki 1698 és 1699 között a mai Rájnis utca 3. számú épület tulajdonosa volt -, kénytelen volt elviselni, hogy leánya kitúrta onnan. Erről szól a fenti levél azon részlete, miszerint megtörtént Gombossy Judit asszignációja, a ház birtokába történt bevezetése. Amikor a fenti keserű levelet megfogalmazta, akkor már Johann Sebastian Himmelgeist, Montecuccoli gróf lovas vértes regimentjének auditora, azaz hadbírája lakott ott fiatal feleségével, Gombossy Dániel hozzá szökött leányával.54 Himmelgeist hadbíró tehát annak a lovas ezredtörzsnek volt a tagja, amely 1681- től állomásozott Kőszegen.55 Valódi dráma feszül ebben a levélben. Nem egyszerűen azért, mert a leánya megszegte a tízparancsolat szülők tiszteletére vonatkozó részét, noha ennek mint isteni törvénynek a korabeli magánjogi eljárásokban nagy súlya volt, hanem azért, mert Himmelgeist katolikus vallású volt. Gombossy Dánielnek, a kőszegi evangélikusok vezéregyéniségének kellett tehát elviselnie ezt a világraszóló botrányt, hiszen nem csak a várossal keveredett hite miatt nagy perlekedésbe. Leánya az apa magánéletére és felekezeti közösségére olyan csapást mért, amelyre az nem számított. Gombossy úgy érezte, hogy szenátus katolikus része, az ott állomásozó császári ezredtörzs és Judit leánya szövetséget kötött ellene: „...elől tűz, hátul víz lévén előttem, igazságos ügyemnek két fő gátja vagyon, egyik, hogy magyar, másik, hogy lutheránus vagyok ... ”56 - szól a fentebb már idézett kifakadása. Világos utalás ez arra, hogy sem a császári, azaz német befolyástól, sem az akkor már erősen katolizáló, kőszegi magisztrátustól nem számíthatott ügyének igazságosan kezelésére. Jól érezhette, hiszen Kőszeg 12 tagú belsőtanácsosából 1700-ban 10 katolikus vallású volt, 1701 és 1705 között viszont egyetlen evangélikust sem tudott felmutatni.57 így nem meglepő, hogy a királyi biztos hatékonyan tudott működni a választások befolyásolásában.58 53 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1701. február 10. 54 VaML KFL KVA Steuerverzeichnisse. Adóösszeírások (továbbiakban: Aö.) Kó'(szeg) 78. 1702-1703. föl. sz. n. 55 Vidos Géza: Kó'szeg városának lovas helyőrsége. = Dunántúli Szemle, 1942. 7-8. sz. 251-268. p. 56 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1701. február 13. Gombossy Dániel levele Kálnoky Sámuel gróf erdélyi kancellárnak. 57 VaML KFL Kézirattár. 75. sz. Kovács Kálmán: Kőszeg önkormányzatának határkőre, 1702-1723. Szakdolgozat. Szombathely, 1985. (továbbiakban: Kovács, 1985.) 12. lev. 58 Bak Borbála: Kőszeg szabad királyi város önkormányzata és a királyi biztosok a XVII-XVIII. század fordulóján. = VSZ, 1982. 2. sz. 260-271. p. 102
