Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Bariska István: Az evangélikus Gombossy család szétesésének története Kőszegen, a 17-18. század fordulóján
fondot,4 amely után a tragikus sorsú Tóth Attila hiába keresett 1984-ben, amikor szak- dolgozatát készítette.5 A valamikor Szombathelyre került levelek azonban soha nem kerültek elő. Hogy ott voltak, könnyen bizonyítható. Azok a Gombossy-levelek, amelyeket még az 1930-as években Suhajda Lajos, a Kőszegi Evangélikus Leánylíceum tanára sorolt be az Acta Miscellanea sorozatba, nem képezhették a „szombathelyi fondot”. Hiszen a Kőszegen maradt példányokra Suhajda rávezette az időadatokat. A „szombat- helyi” példányokon ezek nem szerepeltek. Az 1980-as évek fondrevíziója azonban már nem lelt rájuk. Azaz a „szombathelyi” Gombossy-levelek holléte mai is talány. Ennek következtében Gombossy Dániel megmaradt missilisei hallatlan fontosak. Belőlük olyan családi stratégia bontakozik ki, amely jól mutatja kivételes személyiségét. Azt a céltudatosságot, ahogy - nem lévén fiú utódja - rokonait küldi a német egyetemekre a kőszegi és a nyugat-magyarországi lutheránus elit megújítására, mégpedig egy olyan időszakban, amikor erre már csak minimális esély mutatkozott. Család - felekezet - karrier. Bár e három fogalom jól megfogható módon írta körül személyét, ám kiderült, hogy ezek összetartozó fogalmak voltak. Elég volt, hogy a fele- kezethez való következetes ragaszkodása kiemelt szerephez juttassa, de szétrombolta a családot és a karriert is. A CSALÁD Gombossy Mátyás Bár 17. századból kevés forrás maradt fenn, Gombossy Dániel apja, Gomossy Mátyás esetében könnyebb dolgunk van, ugyanis 1649 áprilisában szinte egyik napról a másikra robbant be a kőszegi közéletbe. 1649. március 12-én ugyanis Jacob Schweiger, a magyarul ügyet intézni nem tudó kőszegi jegyző lemondott a hivataláról.6 így kellett tenni, mert Kőszeg 1447 után államjogi szempontból végleg visszakerült a Habsburg-zálogból a Magyar Koronához. Ekkor hívták meg a megüresedett jegyzői hivatalba Gombossy Mátyást. Öt Meszlényi Benedek, Vas vármegye alispánja ajánlotta Kőszegnek, akinél egyébként 6 évet szolgált, annak nagy megelégedésére.7 Gombossy a jegyzői poszt elnyerése mellett - igen ritka kivételként - azonnal tagja lett Kőszeg város belsőtanácsának is.8 Kőszeg első magyar jegyzőjét tehát a Vas vármegye lutheránus köznemessége adta. Nem véletlen tehát, hogy fiát, Gombossy Dánielt is a nemesek között tartották nyilván.9 Egyértelmű adatunk van arra, hogy Gombossy Mátyás első felesége Fartagh Dorottya volt, aki pedig 1650-ben néhai Salamon István korábbi házastársaként közös 4 Magyar állami levéltárak fondjegyzéke. 3. köt. A területi levéltárak fondjegyzékei. 21. rész. Vas megyei Levéltár (volt Szombathelyi Állami Levéltár). Kézirat. Készítette Felhő Ibolya et al. Bp., 1969. 87. p. 5 Tóth Attila: Ellenreformáció, abszolutizmus és a városok. Kőszegi tisztújítások 1672 és 1681 között. In: Egy emberöltő Kó'szeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. (továbbiakban: Tóth, 2003.) 215-228. p. E tanulmány az 1984-ben készült, „Kó'szeg ellenreformációja 1672-1690" címet viselő dolgozat Dominkovits Péter által sajtó alá rendezett változata. 6 VaML KFL Kó'szeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kvt.) Ülésjegyzőkönyvek (továbbiakban: Ülésjkv.), 1648-1649. Kó'szeg, 1649. március 12. 137. p. 7 Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kó'szeg, 2000. 104. p. 8 VaML KFL Kvt. Ülésjkv. 1649-1650. Kőszeg, 1649. május 2. 6. föl. 9 Tóth, 2003. 225. p. 96
