Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen
tatlan bírói fórum elé kívánta vinni az ügyet, miközben ezzel párhuzamosan egy, de az előzővel szervesen összekapcsolódó vád is felmerült Hetésy ellen. A püspöki tiszttartó’7 az uradalmi kocsmát bérlő Hetésyt hamis mértékhasználattal vádolta meg, és ezt tanúvallomásokkal is bizonyította. A bírák - nem kizárhatóan a személy jelentős társadalmi súlyát is mérlegelve - 20 forintos bírsággal sújtották, és a további borméréstől eltiltották tőt. Ugyanakkor az 1614 januárjára egyértelművé vált, hogy Hetésy egyik kártétele után sem akart fizetni, így a magisztrátus lehetőséget adott Hetésy ingatlan vagyonából történő végrehajtásra, így valószínűsíthető, hogy a 285 forintra becsült anyagi kárt háztulajdonai rovására hajtották be.’8 Fölöttébb érdekes, hogy mindeme konfliktusok dacára Hetésy 1616. évi tisztújításig folyamatosan a legszűkebb városvezető elitbe tartozott; és nem kizárható, hogy 1616-ban történt mellőzése az említett estek következménye volt. A HARMADIK GENERÁCIÓ: HETÉSY ANDRÁS A Hetésy család tagjai között a deákként megnevezett nagyapa, Hetésy János esete jelzi a családban az iskoláztatás szerepének súlyát, jelentőségének felismerését. Hetésy Pál iskoláiról jelenleg nincs adat, de fia, András a 17. század során az egyetlen bírói tisztet betöltött személy, akinek az iskoláztatásáról nemcsak biztos adatunk van, de a bírák között az egyetlen, aki ilyen fokú iskolázottsággal bírt. Ö ugyanis 1604-ben - az ugyancsak szombathelyiként nyilvántartott Káldy Mihály és Kiss Márton mellett - a grazi Jezsuita Egyetem principia osztályát hallgatta.37 38 39 Az 1620. évi házadójegyzékben még apja nevén volt az ingatlanvagyon, de az atyai hivatalviselés váltásaként, a család városvezető elitpozícióját folytatva, az 1621. május 1-jei tisztújításon az esküdtek választása során, azaz a harmadik körben Szombathely belső tanácsába került. A Hrasztoviczay Barbély István városbíró mellett a város vezetését ellátó 12 fős grémiumba 11. tagként a már megválasztott esküdtek választották sorukba. Folyamatosan araszolt eleire: 1622-ben az esküdtek választotta első emberként, míg 1623 és 1625 között immáron a második választási körben, a város által választott esküdtek sorában került a belső tanácsba, az 1626. május 1-jén megtartott tisztújításon pedig Szele István városbíró második esküdtként választotta a városvezető testületbe. Az 1627. május 1-jén lebonyolított tisztújításkor Hetésy Andrást városbíróvá választották, majd 1628. május 1-jén hivatalában megújították. E hivatali évről készült bírói számadása az esküdtek kritikáit váltotta ki. A korábbi szórványadatokat, a hosszabb-rövidebb jegyzőkönyvi bejegyzéseket követően, Barbély Péter szombathelyi bíró 1621. évi, a kiadásokról készített fölöttébb narratív stílusú számadása az első ismert, a város gazdálkodását, kapcsolatrendszerét még ha csak féloldalasán is bemutató önálló bírói számadás. E forrásban ugyanis a bevétel-kiadási oldalból csupán az utóbbi jelenik meg, de narratív jellege miatt a tárgyidőszak egy37 1613-ban Buday Márton, 1613-tól 1617-ig Borsay István töltötte be ezt a hivatalt. Horváth, 1993. 311. p. 38 A bormérésből származó konfliktusokról részletesebben: Dominkovits, 2004. 53-55. p. 39 Andritsch, Johann: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz, 1586- 1782. Graz, 1965. 34. p. (Forchungen zur geschichtliche Landeskunde der Steiermark; 22.); Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin, 1560-1789. Bp., 2004. nr. 108. 57. p. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban; 12.) 91
