Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
NEVEZETES CSALÁDOK VAS MEGYÉBEN A 17–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: A Hetésy család a 17. századi Szombathelyen
Az 1607 áprilisában indult hivatali évet követően Hetésy Pál a bírói tisztet az 1610. május 1-jén majd folytatólagosan az 1611. május 3-án, illetve közel 1 évtized múlva, az 1618. április 28-án lezajlott tisztújításokon, továbbá az 1620. évi restauráció alkalmával nyerte még el. Hivatali pályája jelentőségét egyértelműen jelzi, hogy Hetésy annak zenitjén kapta meg az armálist. Szombathelyen az időszak legszűkebb városvezetői - bíró, belsőtanácsos - közül nem Hetésy volt az első és egyetlen, aki nemességet szerzett. Egyrészt az esküdtek között stabil személynek számító, Herczegh Domokos,27 másrészt pedig a városi polgárság volumenéhez képest a 17. század 1. évtizedében, a hosszú török háború esztendeiben jelentős kereskedelmi forgalmat lebonyolító, 1613 és 1614, 1614 és 1615, majd 1624 és 1625 között a városbírói tisztet ellátó Tapolczay Pál deák 1601-ben I. Rudolftól kapott armálist.28 A fennemlített bírói hivatalviselések közötti, közel 2 évtizedes időszakban Hetésy szinte folyamatosan a városvezető elit egyik legmeghatározóbb személye volt. Miképpen 1605-ben Szele Mihály, úgy 1608. és az 1609. évi tisztújítások alkalmával is az aktuális bíró - névszerint Duimovics Tamás, majd Vaszari Pál - Hetésyt az első számú esküdti tisztre nominálták. Talán nem nevezhető véletlennek, hogy Hetésy bírói hivatalviselése esetén ők is a legbelső városvezetői kör tagjaiként kerültek a belső tanácsba.29 1611 és 1614 között hasonló együttműködés tapasztalható Kenézi Szabó Györggyel, Tapolczay Pállal is. így 1612-ben Kenézy Szabó György, 1613-ban és 1614-ben Tapolczay Pál bírósága idején Hetésy ismételten az első számú esküdti hivatalt töltötte be, és e pozícióját lényegében megőrizte a nemesi jogállású iparűző, Náray Jakab 1615. április 29-ei bírói hivatalba lépéskor is, hiszen ekkor a második számú belsőtanácsos lett. A látszólag csak adatgyarapító felsorolás mögötti „mikropolitika”30 máig sem ismert mozgásaira, mutat az a tény, hogy az 1616. április 28-án megtartott tisztújításon a bírói tisztre megválasztott Hrasztoviczay Barbély Péter - bár a korábbi városvezetők sorából mind Szelét, mind Nárayt és Kenézyt a legelső esküdti körbe nominálta, de - Hetésyt sem ő, sem a választó község, sem pedig a már megválasztott esküdtek nem választották. A jelenleg ismeretlen hátterű, minden bizonnyal valamiféle konfliktusra visszavezethető mellőzés után hamar megtörtént Hetésy tekintélyvesztés nélküli visszatérése. Az 1617. május 1-jei tisztújítás során Náray Jakab városbíró Szele Mihályt követően a második belsőtanácsosként Hetésyt nevezte meg. A következő évi, 1618. április 28-án lezajlott tisztújításon pedig immáron hosszabb idő után ismét Hetésy lett a városbíró,31 majd a legtekintélyesebb esküdtek együttműködésének köszönhetően az 1619. évi restauráció alkalmával újra legelsőként került a tanácsosok közé. Szombathely város egy 1620. szeptember 7-én kelt 27 Bilkei - Kapiller - Molnár, 2004. 44-45. p. 28 Tapolczay életútjáról: Dominkovits Péter: Egy soproni kereskedő' hódoltsági üzleti kapcsolatai, 1599-1606. = Levéltári Közlemények, 2007. 2. sz. 260-262. p. 1604-ben Vas vármegye közgyűlésén kihirdetett armálisa: VaML VSZHL Felvallási jegyzőkönyvek 22. köt., 1609. nr. 363., föl. 293v. 295r. 29 Például az 1610. május 1-jei tisztújítás idején Hetésy Pál bíró az első számú esküdti tisztre Vaszaryt, a másodikra Szele Mihályt nominálta. A „Mikropolitik” fogalom közigazgatási, hivatali életben történő alkalmazására: Brakensiek, Stefan: Fürstendiener - Staatsbeamte - Bürger. Amtsführung und Lebenswelt der Ortsbeamten in niederhessischen Kleinstädten, 1750-1830. Göttingen, 1999. passim. n Hivatali idejéből ismert egy pecséttel ellátott hivatalos városi kiadmány is: VaML Szombathely város iratai. Oklevelek, irományok, (továbbiakban: Szvoklir.) fasc. 16. nr. 501. Szombathely, 1618. november 16. 89
