Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
Szemmel láthatóan e 2 hónap során is, 1893 szeptemberében és októberében a disputában nem a felvetődó' kérdések - például az ortodoxia nyelvhasználata, az államnyelv használatának a szükségességére - érdemi megvitatására fókuszáltak, hanem a korábban kialakult sztereotípiák aktualizálására. Egyik szereplő sem akarta észrevenni, hogy a másikről saját sajtójukban kialakított stigmák - rossz hazafiak, illetőleg antiszemiták - a keresztények körében is megerősödhetnek. Ezáltal mindketten buzgón táplálták a formálódó és egyre nagyobb térhez jutó zsidóellenes tételeket. A kettős - az uralkodóhoz és az államhoz kötődő - lojalitás, amely jellemezte a honi zsidóságot, most nem került a konfliktus középpontjába, de a hangsúlyeltolódás jól érzékelhető, továbbá az az elvárás, hogy a magyar királyt, magyar nyelven kell köszönteni. Az ortodoxok számára az uralkodó, a magyar király Ferenc József ennél azonban több és más is volt, autonómiájuk igazi őrzője és garantálója a válságos pillanatokban a magyar kormánnyal és a neológ média-nyomással szemben. A zsidóságnak az átalakuló magyar társadalomban elfoglalt helyzetéről zajló korrekt disputa egyébiránt mindkét oldal álláspontját sok-sok kérdésben világosabbá tehette volna, amely nemcsak a zsidóságnak, de a többségi magyar- országi társadalomnak is előnyévé válhatott volna. A vitában a felek sajnálatos módon nem meggyőzni, hanem legyőzni akarták egymást. Mindkét oldalon respektálható érvek jelentek meg, de az az érzelmi hőfok, ahogyan ezt tálalták, eleve megakadályozta a közvélemény előtt tekintélyük növekedését. A honi judaisztikai irodalom még adós a dualizmus kori zsidó testületek, vezető személyek, irányzatok tevékenységének és főként vitáinak árnyalt bemutatásával, azon belül is az egymás elleni folyamatos küzdelmük megelevenítésével.72 Ugyanis ennek tükrében más problémák is felvillannak. A két felekezet késhegyig menő és gyakran bárdolatlan vitája, civakodása szemmel láthatóan akarva-akaratlanul sok toposzt adott az antiszemitáknak olyan korszakban, amikor az egyházpolitikai törvények vitája és a köré szerveződő elégedetlenek e téren soha nem látott mértékben tágították ki az antiszemita közbeszéd kereteit. 72 A Magyar-izraelita Irodalmi Társaság alapítását és szervezését a Zsidó Híradó beteges és a zsidóság számára káros vállalkozásnak tartotta. A társaságnak a hivatalos neve Izraelita Magyar Irodalmi Társulat volt. Historikus: A magyar-zsidó irodalmi társaság. = ZSH, 1893. nov. 16. 1-2. p.; Uő: A magyar-zsidó irodalmi társaság. = ZSH, 1894- febr. 1. 1-2. p. És akkor még nem említettük azokat a konkrét eseteket, ahol a közösség egyes vezetői kísérletet tettet a hitközség átállítására, ezektől a vitáktól volt hangos a korszak. Viador: A legújabb praktika. = ZSH, 1893. okt. 12. 1-2. p. 82
