Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
alapítottak az ortodoxok külön iskolát és nőegyletet.2i * * Az újraegyesítésről persze nem mondtak le soha a kongresszusiak, ők végig az unifikáció jegyében cselekednek, és az időpontot alkalmasnak ítélték a jelzett folyamat beteljesítésére. A zsidó recepció zászlaját egy szűk csoport emelte magasra 1892-ben,24 melyet az egyetemi ifjúság bálványa, Vázsonyi Vilmos vezetett. A „mezítlábasokénak nevezett csoporthoz nagy elánnal csatlakozott Mezey Mór lipótvárosi ügyvéd, Szabolcsi Miksa az Egyenlőség szerkesztője, Márkus Dezső és a Palágyi testvérek: Menyhért és Lajos. Előbb a pesti hitközség „koronázatlan királyáénak, Wahrmann Mórnak a tekintélyét kellett megtépázniuk. Wahrmann aztán halála előtt nem sokkal „kapitulált”, majd támogatást kellett szerezni az amúgy is kisebbségi zsidó szervezet tagjai között. Létrehozták a recepciós vezérlő bizottságot.25 Az 1892 tavaszán meginduló recepciós mozgalom aztán öntudatra ébresztette a honi zsidóságot, és pro vagy kontra foglaltak állást az ügyben. A kialakult) viták a vezérlő bizottság tagjai és az Országos Iroda - Schweiger Márton, dr. Simon József és dr. Mezey Ernő -, valamint az ortodox tábor között nemcsak a vallásos életre hatottak pezsdítően, de felszínre hozta a hagyományőrzők és a „haladók” vitáját, ellenszenvét és előítéleteit is. Hangsúlyozandó, hogy ők a recepciót tartották fontosnak, az egyházpolitikai törvények, azonban ennél bővebb témákat öleltek fel, a polgári anyakönyvezést, a házasság kérdését, valamint a gyermeknevelés problematikáját is, amelynél azonban már megosztottnak mutatkoztak.26 Akadtak, akik úgy gondolták, hogy a megszaporodott törvényjavaslatok száma gyengíti eredeti törekvéseiket. Az ortodoxok „csípőből” elutasították a recepciós gondolat hivatalos és „settenkedő változatát”, az egyesítést is. Az előbbire válaszuk úgy szerit, hogy kétségtelen, formálisan nem történt meg a recepció, de a gyakorlatban megvalósult, és nincsenek a hatóságoknál hátrányos megkülönböztetve.27 A neológok igazi célja szerintük az, hogy egy zsidó püspököt jutassanak a felsőházba, és állami szubvencióhoz jussanak.28 Az unifikációt azonban szerintük, hol erőszakos változatban hirdetik a neológok, hol kölcsönös megegyezést ajánlanak, nem egy esetben a közigazgatási hatóságok segítségével végzik, mindenestre elutasítják azt.29 A különböző árnyalatokat magába ölelő ortodox Közvetítő Bizottság vezetői abban egyetértettek, hogy „... csak aklcor van béke, ha külön vagyunk ... ”.30 Világ- és ellen21 Szombathelyen a századfordulón váltak el véglegesen egymástól a nőszervezetek és a zsidó iskolák is. Balázs Edit - Katona Attila: „... Zsidónak maradni és magyarnak lenni ...” Mozaikok a szombathelyi zsidóság történetéből. Szombathely, 2004. 9. p. 24 Kérvény a magyar országgyűléshez 1892. január 6-án. A tervezetet Vázsonyi olvasta tel. A tervezet mind a radikális, mind az opportunista hangnemet kerülni kívánta, és a zsidóságot egységes felekezetként értelmezte, miként tette azt a kormány a rendeletéivel. In: Vázsonyi Vilmos beszédei és írásai. 1. köt. [1889-19141 S. a. r. Csergő Hugó, Balassa József. 2. köt. [1914-1926] Bev. Esterházy Móric, Bárczy István; utószó Vázsonyi János. Bp., 1927. 50-54. p. 25 Szabolcsi Lajos: Két emberöltő. Az Egyenlőség évtizedei, 1881 -1931. Emlékezések, dokumentumok. Bp., 1993. 58-59. p. (Hungária Judaica; 5.) 26 Vázsonyi Vilmos: Az újjászervezkedés. = Egyenlőség, 1893. jún. 30. 1-2. p. 27 Dr. Fera Mittelmann: A recepczió kérdéséhez. = Zsidó Híradó (továbbiakban: ZSH), 1892. márc. 3. 1-3. p.; Viador: Lázítás. = ZSH, 1894- jan. 11. 1-3. p. 28 Viador: Reczepció. = ZSH, 1892. jan. 14. 1-3. p. 29 Viador: Egységes szervezet = ZSH, 1894. júl. 19. 1-2. p. ll A magyar-zsidó békeliga. = ZSH, 1891. 1. sz. 5. p. 75
