Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: A ruha arisztokráciája. Izraelita belháború 1893-ből egy kőszegi skandalum apropóján
KATONA ATTILA A RUHA ARISZTOKRÁCIÁJA IZRAELITA BELHÁBORÚ 1893-BÓL EGY KŐSZEGI SKANDALUM APROPÓJÁN „Diadalkapuk, küldöttségek, parádék, szóval a rendes sabloné.”' - ezzel a sokat sejtető, de szenzációt nem ígérő szavakkal harangozta be a Függetlenségi és 48-as Párt közlönye a Dunántúl, azt az eseményt, amit máskor a fejedelmek találkozójának aposztrofáltak. Kétségtelen, hogy minden helyi vonatkozású mű, amely a 20. század első felében látott napvilágot, nem hagyhatta ki az 1893 őszén Vas vármegyében Kőszeg környékén tartott őszi nagy hadgyakorlat jelentőségének a méltatását,1 2 különösen pedig azt, hogy Lipót bajor királyi herceggel, Ferenc Szalvator főherceggel, Albert szász királlyal, Connaught hercegével, továbbá Vilmos német császárral és porosz királlyal együtt az uralkodó, Ferenc József is megtisztelte jelenlétével. A külföldi uralkodók részvétele „... úgy katonai, mint politikai jelentősége csak másodrendű, megyénk közössége a király látogatásában látja az esemény súlypontját ,”3 - írta a fenn nevezett hetilap. Az alábbiakban nem a hadgyakorlat - akár katonai, akár reprezentatív - mozzanatainak a bemutatására vállalkoznék, hanem annak a pillanatnak a megragadására, amely csendes botrányt eredményezett.4 Nem a helyi lapok gerjesztették az ügyet, hanem az országos zsidó sajtó.5 Maga az esemény, amely kiváltotta a vitát, az az évtizedek óta tartó belháború szerves részének tekinthető, és kétségtelen, hogy csak alkalom kellett az izraelita toliforgatónak, hogy egymásra támadjanak. A lokális nemzeti médiumokat más probléma tartotta lázban. Az, hogy „... itt fogja először a tiszta magyar udvartartás környékezni... ”6 7 az uralkodót, és remélték, hogy a német vendégeket e látvány meggyőzi arról, hogy Magyarország nem Ausztria appendixe. Ezt kívánta nyomatékosítani a magyar kormány teljes felvonulása, megjelenése is.' Ebből azonban semmit sem sikerült elérni. Az udvartartás nem működött, a minisztereket mellőzték, a katonai cenzúra magatartását meg különösen felháborítónak tartotta a korabeli közvélemény.8 1 Fejedelmek találkozása. = Dunántúl, 1893. szept. 3. 1. p. 2 Somossy József: A világháború. In: Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. 1-2. köt., Bp., é. n. 27. p.; Vasvármegye. Balogh Gyula et al. Bp., 1898. 248. p. (Magyarország vármegyéi és városai; 3.) * Fejedelmek találkozása. = Dunántúl, 1893. szept. 3. 1. p. 4 A kőszegi találkozót parlamenti interpelláció követett 1893. szeptember 25-én, (224. ülés) Szalay Imre függetlenségi párti képviselő számtalan dolgot kifogásolt abból az apropóból, hogy az uralkodó a dunántúli törvényhatóságok küldötteinek fogadásakor véletlenül a Boros-Sebesre készített válaszát olvastatta fel. Wekerle Sándor miniszterelnök csak október 10-én (235. ülés) válaszolt a kérdésekre. Az 1892. évi február 18-ára hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. 13. köt. Bp., 1893. 5-7., 183-189. p. 5 A hadgyakorlat vitát ingerelt a képviselőházban is és a szimbolikus politizálásban megedződött képviselők interpellálták a miniszterelnököt is. 6 Fejedelmek találkozása. = Dunántúl, 1893. szept. 3. 1. p. 7 A király elismerése. = Dunántúl, 1893. szept. 24. 1. p. 8 Uo. 71
