Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Melega Miklós: Egy szombathelyi zsidó gyáriparos család, a Mayerek története, 1865–1945
mik gyufát a szombathelyi gyárból, melyek a legjobb tulajdonú gyufák, s melyeket - anélkül, hogy reclameot óhajtanánk csinálni - melegen ajánlunk a gyufabajban szenvedő emberiségiek."16 A gyufa iránti fokozott kereslet, illetve a termelés felfuttatásának szándéka a nagyüzem folyamatos fejlesztésére ösztönözte a tulajdonost. 1878-ban megnövelték a telep telkét, majd a következő évben egy 100 m2-t meghaladó alapterületű új munkateremmel bővítették a gyárat. 1885-ben egy földszintes toldaléképületet, 1888-ban egy műhelyt és egy kénező kamrát, 1889-ben egy újabb szárítókamrát, 1898-ban munkásebédlőt, 1900- ban ismét egy szárítókamrát építettek.1' A három részre tagolódó épületegyüttes alapterülete a századfordulón elérte a 700 m2-t. Egy 1890-ben megjelent újságcikk szerint a gyárban ekkoriban 200 munkás dolgozott, ez azonban erősen túlzó adatnak tűnik, az állandó foglalkoztatottak létszáma valójában 55 fő körül mozgott. A munkások között - más gyufagyárakhoz hasonlóan - nagy arányt képviseltek a nők, ami a munka könnyűipari jellegéből adódott. A századfordulón a gyár évi 34 vagon gyufát állított elei, 40.000 Ft értékben, ami azonos nagyságrendet képviselt a Wälder Alajos-féle nagy téglagyár bevételével. A szombathelyi gyufagyárat országos szinten is nyilvántartották, a 17 hazai gyár egyikeként. A szombathelyi üzem kedvező közlekedési, szállítási és értékesítési adottságokkal rendelkező térségben helyezkedett el, jő minőségű termékei a kiemelt kereskedelmi partnernek számító osztrák piacon is vevőre találtak.18 Mayer Mór 33 éven át vezette gyufagyárát. 1902-ben történt nyugalomba vonulásakor fiára, Mayer Benőre bízta a sikeresen fejlődéi vállalkozás további irányítását.19 MAYER MÓR SZEMÉLYE ÉS CSALÁDJA Mayer Mór több évtizedes szorgalmas munkával küzdötte fel magát falusi vegyeskereskedő- béíl az egyik legnagyobb szombathelyi gyár tulajdonosává, a városi közgyűlés és a vármegyei törvényhatóság virilis tagjává. 1890-ben gyufakereskedelemből származó jövedelme alapján a szombathelyi kereskedők között a 10. legnagyobb adófizetőként tartották számon.20 Mayer Mór töltötte a beteg kereskedelmi és ipari dolgozók ellátásáról gondoskodó Kerületi Betegsegélyező Pénztár elnöki tisztét. Kezdettől fogva aktívan bekapcsolódott a helyi Kongresszusi Izraelita Hitközség életébe. 1869-ben beválasztották a hitközség elöljáróságába, amelyben 30 éven át tevékenykedett, és a pénzügyi bizottság munkájában vett részt.21 16 Nincs boszontőbb. = VL, 1870. jűn. 5. 2. p. 17 VaML Szvt. Tan. ir. 226/1879., 544/1879.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 110/1885., III. 256/1888., III. 145/1889., III. 597/1898., III. 1163/1900. 18 VaML SZT Cb. He. 29.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 110/1885.; Szombathely. = Budapesti Látogatók Lapja (továbbiakban: BLL), 1890. 5. sz. 21. p.; Szterényi, 1901. 33-57. p.; Balogh, 1898.459. p.; Kárpáti, 1894. 524. p. 19 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 1098/1900.; VaML SZT Cb. Ec. 826. 20 Mayer Móric a gyár felvirágzásával, jövedelme növekedésével párhuzamosan, 1890-1897-ig, majd 1912-1913 folyamán vett részt virilisként a képviselőtestület munkájában. Lásd VaML Szombathely város képviselő-testületének iratai (továbbiakban: Szvk.) Közgyűlési jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kjkv.) 110/1889., 85/1890., 93/1891., 60/1892., 68/1893., 63/1894-, 83/1895., 81/1897.; VaML Szvk. Képviselőtestületi tagok nyilvántartása, 1901-1918.; VaML Szv. pg. Közig. ir. I. 106/1890.; Mayer Mór meghalt. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1913. márc. 19. 5. p. 21 A szombathelyi izr. hitközség. = VL, 1869. jan. 3. 2-3. p.; Mayer Mór meghalt. = Vvm., 1913. márc. 19. 5. p.; Kárpáti, 1894. 523. p.; Vasvármegye címtára. 2. évf. Összeáll., kiad. both Kálmán. Szombathely, 1908. (továbbiakban: both, 1908.) 89. p. 59
