Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében
meg, hogy csak egy házban famíliájával együtt lakást tarthasson, a zsidóknak pedig ugyan a citált hazai törvény szerint több lakást adni nem köteleztetnék a város, azért tovább az előbbeni engedelemhez leendő maga alkalmaztatására utaséttatik.”38 Amikor pedig Khon veje, Mayer Náthán - lévén neje másállapotba került - apósához költözött, az 1825. október 8-ai városi tanácsülés az apóst és vejét is maga elé idézte, és meghagyták nekik, hogy Mayer 14 napon belül költözzön el a városból, mivel ó't nem illeti meg a lakhatás joga. Mayer türelmesen kivárta a 2 hetet, és az október 22-ei tanácsülésen azt kérelmezte, hogy 1826 Szent György napjáig apósánál lakhasson. A tanács úgy döntött, hogy Mayer mindaddig Khonnál lakhat, amíg felesége meg nem szül és a gyermekágyat el nem hagyja, azt követően azonban neki és családjának ki kell költözniük a városból.39 A családfő, id. Khon Lobi 1825-ben,40 majd legidősebb fia, ifj. Kohn Lobi - előttünk ismeretlen időpontban - elhunyt, a család legidősebb férfitagja, a sorrendben második fiú, Sámuel - aki már régebben a szomszédos Szentmártonban élt - arra való hivatkozással, hogy Lobi nevű bátyja és ő 1808-ban a városi tanácstól érdemeik elismeréséül lakhatási engedélyt kaptak Szombathelyen, azt kérelmezte, hogy miután bátyja meghalt, édesanyjával és két testvérével együtt a városban lakhasson. Az 1828. január 23-ai tanácsülés, Vas vármegye 1827. december 10-én, 3181. szám alatt kelt határozatára - amely egy másik zsidó, Engl Moyses lakhatási kérelmével kapcsolatban született - való hivatkozással, úgy foglalt állást, hogy Khon „... édesannyával együtt egy födél alatt, és egy tűzhelynél ezen városban való lakása nem díffícultáltatik,41 úgy mindazonáltal, hogy a város engedelme nélkül semmiféle kereskedést, mely a polgárság jussához való, el ne kezdjen.”42 Khon Sámuel minden kétséget kizáróan beköltözött Szombathelyre, de nem anyjánál, hanem máshol lakott. Ezért, amikor a másik szombathelyi zsidó család, a Porlitzék hasonló ügyében43 megérkezett a Magyar Kancellária 1828. február 8-án kelt és a vármegye álláspontjával ellentétben a városnak igazgat adó leirata a vármegyéhez, majd a városhoz, a városi tanács lépésre szánta el magát. 1828. május 24-ei ülésén id. Khon Lobi le- származottainak meghagyta, hogy május 28-áig költözzenek közös háztartásba, mert ha ezt elmulasztanák, kitoloncolják őket Szombathelyről. Mindez hiába volt, ezért a tanács szeptember 27-én megismételte fenyegető döntését, ám ez sem hozott eredményt. Khon Sámuel - Porlitzékhoz hasonlóan - Vas vármegyéhez fordult, ám Szerdahelyi Ignác másodalispán közbenjárására is csak annyit sikerült elérnie, hogy 1828 Mindenszentek napjáig kapott haladékot, hogy anyjával közös háztartásba költözzön. Ellenkező esetre kilátásba helyezték, hogy kitiltják a városból. Miután Khon hajthatatlan maradt, az 1828. november 11-ei tanácsülés egy belső- és három külsőtanácsost, valamint a vá38 Uo. 39 VaMLSzvkt. Ktjkv. 397/1825-1826., 425/1825-1826.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 157. nr. 102. 40 VaML Szvkt. Végrendeletek (továbbiakban: Vr.), fasc. Q. nr. 879. 41 Akadályoztatik. 42 VaML Mkir.Kjkv. 3181/1827.; VaML Szvkt. Ktjkv. 578/1827-1828.; VaMLSzvkt. Ktir. fasc. 159. nr. 144. 43 A Porlitz család férfitagjai közül, az apa, Porlitz Wolf és fia, Porlitz Jakab 1816 végétől - azaz 4 évvel Szombathelyen való letelepedésük engedélyezése után - kezdó'dó'en meg-megújuló kísérleteket tettek annak érdekében, hogy utóbbi Szombathelyen maradva különköltözhessen szüleitől. Erre vonatkozóan lásd: Tilcsik György: Szombathely kereskedelme és kereskedelmi jelentősége a 19. század első felében. Szombathely, 2009. 147-149. p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 3.) 46
