Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Tilcsik György: Mint cseppben a tenger. Adatok a szombathelyi Khon család történetéhez a 19. század első felében
kikészített bőröket, és így nekik jelentős káraik keletkeztek. A tobákosok azt kérték, hogy a város a zsidókat a házaknál történő kereskedéstől tiltsa el, a csizmadiákat pedig szólítsa fel, hogy a bőröket a jövőben tőlük - mármint a tobákosoktól - szerezzék be. A közgyűlés megerősítette az 1764-ben a Királyi Kúrián megszületett ítélet alapján meghozott, azon korábbi határozatát, amely szerint - a náluk lévő portéka konfiskálásának terhe mellett - a zsidók az országos vásárok idején kívül nem házalhatnak a városban.3 A szombathelyi püspökséghez tartozó jobbágyfalvak közül a Szombathely közvetlen szomszédságában lévő Operintben (ma: Szombathely) és Szentmártonban (ma: Szombathely), továbbá a Batthyány Fülöp herceg tulajdonát képező Szőkeföldén (ma: Szombathely) élt említésreméltó számú zsidó lakosság, akik közül többen a vármegyeszékhelyen kívántak letelepedni és kereskedni. Az 1790/1791. évi országgyűlés tárgyunk szempontjából fontos törvénycikkelyt alkotott. Az 1791:38. te. ugyanis azt írta elő, hogy - leszámítva a bányavárosokat - az ország területén élő zsidók „... azon állapotban, melyben az 1790. évi január elsőjén voltak, megtartassanak és ha netán kizavartattak volna, visszahelyeztessenek,”4 5 Megszületését követően, közel fél évszázadon keresztül e törvénycikkely szolgált hivatkozási alapul Szombathely város közgyűlésének és tanácsülésének arra, hogy - néhány kivételes esettől eltekintve - visszautasítsák a városban megtelepedni kívánó zsidók ilyen irányú kérelmeit. A kérdéses időpontban, azaz 1790. január l-jén mindössze egy zsidó - névszerint Engl Jakab - és családja élt Szombathelyen a város tudtával és engedélyével.3 Az alábbiakban a Khon család történetén keresztül lényegében azt kívánjuk bemutatni, hogy milyen álláspontot foglalt el Szombathely közgyűlése és tanácsülése a 19. század első 4 évtizedében a zsidókkal, kivált a városban történő letelepedésükkel kapcsolatban, és hogy utóbbiakat illetően milyen intézkedéséket hozott. A KHON CSALÁD ELSŐ ÉVEI SZOMBATHELYEN ÉS ADÓSSÁGI KONFLIKTUSAIK A VÁROS LAKÓIVAL Khon Lobi és családja 1797/1798 táján érkezett - általunk sajnos ismeretlen helyről - Szombathelyre. Az első, róluk szóló adatok szerint előbb Zarka Károly, majd miután azt Szecsődy Lázár megvásárolta, annak Gyöngyös utcában (ma: a Fő tér keleti része) lévő házában béreltek lakást,6 1801. február 4-én pedig az 1801. április 24- és 1802. április 24. közötti időszakra 160 forint előre lefizetendő árenda fejében bérbe vették Rodmayer Ignác szabó árváinak szintúgy a Gyöngyös utcában lévő házát. Khonék úgy jutottak e bérlet lehetőségéhez, hogy Porlitz Wolf zsidó - aki előzőleg árendálta a házat - nem kívánta a bérletet megújítani.7 Szombathely város 1801. június 20-ai tanácsülése - az 1791:38. tc-re való hivatkozással, és tekintettel arra, hogy 1790. január l-jén a városban „... se lakó, se pedig kalmár és kereskedő zsidók állandóssan nem laktak, most pedig számossaban ide akarnak magokat 3 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1793-1795. 4/1795. január 11. 4 Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényezikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1901. 187. p. 5 VaML Szvkt. Ktjkv., 1816-1817. 191. p. 6 VaML Szombathely város adópénztárának iratai. Adóösszeírások (továbbiakban: Aö.), 1800., 1801. 7 VaMLSzvkt. Ktjkv., 1799-1801. 3/1801. február 4. 40
