Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester
realitásoktól elrugaszkodva olyan érdemeket is kizárólagosan Ehen Gyulának tulajdonítanak, amelyekhez semmi köze sem volt. Felemlítik, hogy Éhen bérházakat emeltetett - holott a város csupán egyetlen ilyet építtetett, a többi magánkezdeményezéssel létesült -, és hivatali ideje alatt látták el aszfalttal az utcákat, ami pedig már évekkel korábban, az 1890- es évek elejétől megkezdődött Szombathelyen. Máshol azt olvashatjuk, hogy az ő munkája eredményeként szentelhették fel az evangélikus gyülekezet templomát, és nevéhez fűződik a korszerű vasútállomás felépítése. A szóban forgó templom ez egész gyülekezet erőfeszítésének eredményeként létesült, amiben Éhen Gyula mellett Károlyi Antal alispánnak, és Zimmermann Károly városi közgyűlési képviselőnek legalább akkora érdemei voltak. A vasútállomást az állam építtette, a polgármesternek mindössze annyi szerepe lehetett az ügyben, hogy kijáró tevékenységével elősegítette a minisztériumban a kedvező döntés meghozatalát. A dicsőséglistát több helyen bővítik még azzal is, hogy Éhen Gyulának tulajdonítják a Szépítő Egyesület megalapítását, ami tudvalevőleg Varasdy Károly polgár- mester kezdeményezésére jött létre, még 1885-ben.31 * * * 35 Éhen Gyula és az Utcanyitási Társulat viszonya Erősen tartja magát a szakirodalomban az a hiedelem, amely Ehen Gyulának az Utcanyitási Társulatban kifejtett állítólagos városrendezési érdemeivel kapcsolatos. E tévhit gyökerei 1927-re vezethetők vissza, amikor Jánossy Gábor egy mellékmondatban említést tett arról, hogy a Társulat Éhen Gyula polgármesterségének idején kezdte meg a működését. A közölt adat önmagában is pontatlan, mert a szerveződés 2 évvel korábban alakult, de az igazi probléma abból adódott, hogy a Társulat, és a polgármester nevének együttes említése azt sugallhatta az olvasónak, hogy közöttük valamiféle szorosabb kapcsolat állhatott fenn.36 A gondolatot felkapva 1932-ben Szendy László már egyenesen arról írt, hogy a polgármester „... a várost környező mezőségeket egyre-másra tünteti el utcák nyitásával ...”,37 * továbbá... „... a város szívétől a vasúiig terjedő és a vasúton túli rész merész kézzel megvont fejlődési vonala az ő nevéhez fűződik.”38 Ezeket az ellenőrizetlen információkat átvéve, a láncot tovább fűzve, 1969-ben Horváth Ferenc fogalmazta meg azt a tézist, hogy Éhen Gyula állt az egész városrendezési koncepció háttérben,39 és ő volt a Társulat „... legnagyobb vonalú tagja ...”,40 sőt maga hívta életre a Társulatot, a keleti és a nyugati városrész rendezési terveinek kidolgozására. A későbbiekben polgár31 Pósfai János: A város nagy patrónusai. Éhen Gyula nyomdokain jártak. = VN, 1990. szept. 5. 5. p.; Uő: „Szombathely nem volt, hanem lesz!” Városatyák a megyeszékhelyen. = VN, 1994. okt. 26. 6. p.; Kövér István: „Mindent Szombathelyért - Szombathelyt semmiért." Mit üzen Éhen Gyula a ma emberének? = VN, 1989. ápr. 10. (továbbiakban. Kövér, 1989.) 4. p.; Éhen Gyulára emlékeztek. = VN, 1993. nov. 24. 2. p.; VaMLSzvk. Kjkv. 142/1899.; Bauer, 1934- 50., 68. p., Pásztor Ágnes: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története, 1885-1946. In: Dobrí Mária - Mayer László - Pásztor Agnes: A Szombathelyi Szépítő Egyesület története, 1885-2000. Szerk. Mayer László. Szombathely, 2002. 17-19. p. 36 Fehér, 1927. 43. p.; Az utczanyitási és rendezési társulat. = Vvm., 1893. máj. 14. 4. p. 3| Szendy László: Szombathely megyei város. Fejlődéstörténeti vázlat. In: Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre. Főszerk. F. Szabó Géza. Bp., é. n. (továbbiakban: Szendy, é. n.) 525. p. !« i ■ Uo. 39 Horváth, 1969. 595. p. 40 Horváth, 1969. 599. p. 373
