Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Melega Miklós: Éhen Gyula, a legendák övezte szombathelyi polgármester
Kuncz Adolf és Kárpáti Kelemen nevével fémjelzett Szombathely monográfia első két kötetének folytatásaként adta közre. Művével nem csupán a polgármesternek szándékozott emléket állítani, hanem a város történetének még hiányzó szakaszát, a századforduló körüli évek viharos fejlődésének eredményeit is össze kívánta foglalni. A kötet megjelenését a kortársak részéről egyértelmű elismerés fogadta,18 a sajtó így kommentálta jelentőségét: „A könyv tulajdonképeni tárgya annak az elmondása, mint lett Szombathely a merész álmu és nagy energiájú Éhen Gyula vezetése alatt a múlt század utolsó évtizedeiben szomorú, elhanyagolt kisvárosi fészekből a mai Nyugat Királynője .......Ez az idő volt a mod em Szombathely hőskora, amelynek Ehen Gyula a legnagyobb hőse.”19 Bauer Jenő, aki 1911-ben kezdte meg ügyvédi pályafutását Szombathelyen, kollégaként nyilvánvalóan ismerte Éhen Gyulát. Könyve megírásához a levéltári kutatáson túl így felhasználhatta személyes információit, de az egykori polgármester ismerőseitől gyűjtött adatokat is.20 Mondanivalóját sok anekdotával színesítette, erre utalva egy kortárs kritikus a művet „... a modem Szombathely regénye ...”21 címmel illette. A kötetben említett epizódok többségének minden bizonnyal megvolt a valóságalapja, de ezt csak egy-két esetben lehetne bizonyítékokkal igazolni, miközben nyilvánvaló, hogy a szemtanúk visszaemlékezései jelentősen torzíthattak is, hiszen minden felidézés és rekonstrukció magában hordozta ennek potenciális lehetőségét. Bauer munkája mai mércével mérve inkább egy olvasmányos stílusú emlékkönyv, mintsem komoly történettudományi értekezés. Levéltári forrásokból és a korabeli sajtóból összegyűjtött tényanyaga nem túlságosan bőséges, a könyv értékét leginkább az a néhány, csak itt közölt információ és anekdota adja, amelyek más forrásokban nem maradtak fenn. A boldog békeidőkre visz- szatekintő zsurnalisztikus hangvételű írásmű vázlatos pályaképet és jellemrajzot adott Éhen Gyuláról, miközben a letűnt aranykort mitizálva a polgármester alakját egyfajta melankolikus dicsfénybe állította. Bauer érdemei között említendő ugyanakkor, hogy Éhen féktelen természetéről, öntörvényű személyiségéről is igyekezett reális képet adni, és a polgármester középpontba állítása mellett megemlékezett támogatóiról, és tehetséges munkatársairól is, akik a városfejlesztő munkában szavazataikkal, befolyásukkal, szakmai munkájukkal segítették sikerre vinni a modernizációs programot, „... kik Éhen Gyula mellett a város-alapítás nagy munkájában résztvettek."11 Bauer Jenő munkája meghatározó szerepet játszott az utókor Éhen Gyula képének formálásában, és napjainkig is kiindulási alapul szolgál a korszakhoz kapcsolódó publikációk megírásához, ünnepi szónoklatok megszövegezéséhez. Az 1. világháború után kiépült kommunista rendszerben a korszak kutatását erősen korlátozta az uralkodó marxista ideológia. A „polgári világ” nagy alakjairól nem illett elismerő szavakat papírra vetni. Hosszas hallgatás után, az 1960-as évek végén 18 VaML Szv. pg. Közig ir. 6643/1934.; Éhen emlékezete. = Vvm., 1934. febr. 18. 9. p.; Lelkes megemlékezés Éhen Gyuláról. = Hír, 1934- febr. 20. 3. p.; Bauer JeriS könyvet írt Éhen Gyuláról és koráról. = Vvm., 1934. máj. 13. 4- p.; Hegedűs Ferenc: Dr. Bauer Jenő: Éhen Gyula és kora. (könyvismertetés) = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1934. 3. sz. (továbbiakban: Hegedűs, 1934.) 268-270. p. 19 Bauer Jenő könyvet írt Éhen Gyuláról és koráról. = Vvm., 1934- máj. 13. 4. p. 20 VaML A Szombathelyi Ügyvédi Kamara iratai. I. 27/1911., 65. doboz: Ügyvédi kamarai tagok bejelentőlapjai.; Hegedűs, 1934- 270. p. 21 Bauer Jenő könyvet írt Éhen Gyuláról és koráról. = Vvm., 1934. máj. 13. 4- p. 22 Bauer Jenő: Éhen Gyula és kora. Szombathely, 1934. (továbbiakban: Bauer, 1934.) 4L p. 370
