Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Tilcsik György: Hol állt Magyar László szülőháza? Mai történet egy (szombat)helyi legenda megszületésének okairól és körülményeiről

kívánta alátámasztani, amely szerint a »törvénytelen« származás, a sehovánemtartozás érzése Magyar László életében sorsmeghatározó, és elbújdosásának legfőbb oka volt.’’9 Mindez annál is inkább meglepő és feltűnő, mivel Krizsán 1983-ban Magyar László egész életéről publikált tanulmányában - igaz, akkor még Thrirring alapján és nyom­dokain haladva - még kifejezetten óvatosan és szakszerűen mutatta be Zanelliék és Horváth Anna kapcsolatát, amikor arról többek között a következőket írta: „Az a kö­rülmény, hogy a keresztapa tisztét a város egyik leggazdagabb kereskedője és legtekintélyesebb polgárainak egyike, Zanelli Ferenc vállalta - akit eddigi ismereteink szerint semmiféle rokoni kapcsolat nem fűzött a leányanyához - arra enged következtetni, hogy Horváth Anna a keres­kedő házában alkalmazotti - nem kizárt lehetőség, hogy szolgálói minőségben élt.”10 11 Érdekességként jegyezzük meg, hogy Krizsán azon vélekedését, amely szerint Horváth, azaz Magyar László a Zanelli házban született, a Magyarról szóló, 1988 után napvilágot látott nagyszámú munkái közül - legalábbis tudomásunk szerint - csupán egyetlen alkalommal, mégpedig az Afrika-kutató életéről és tevékenységéről 2000-ben az Élet és Tudomány című folyóiratban öt részletben publikált írásában ismételte meg." Időközben azonban e fikció önálló életre kelt, és Magyar szülővárosában jóhiszemű, de végül - amint alább következik - egy jócskán félresikerült kutatást indukált. Krizsán fenti, spekulatív okfejtését, pontosabban állítását elfogadva ugyanis viszonylag könnyű és persze hálás feladatnak tűn (hetet) t a szülőház vagy a ma annak helyén álló épület meghatározása, hiszen mindehhez csupán Zanelli Ferenc házát vagy annak helyét kel­lett (volna) helyesen megállapítani. E kutatás alapjául minden valószínűség szerint vagy a Szombathelyen 1857-ben végrehajtott első kataszteri felméréshez készült térkép és földkönyv,12 * és/vagy a szom­bathelyi házszámozásokról Horváth Ferenc 1963-ban megjelent publikációja szolgált.15 Miután azonban utóbbi munka kiinduló fundamentumát az előbbi kataszteri iratok je­lentették, nem kétséges, hogy ténylegesen mi volt a valódi, ha nem is a tényleges forrás. A kutatás mindösszesen abból állt, hogy vagy az 1857-ben felfektetett kataszteri földkönyvben a parcella- vagy helyrajzi számok, Horváth Ferenc említett összeállításban pedig a házszámok növekvő rendjében egymás után következő ingatlan-, illetőleg háztu­lajdonosok között meg kellett keresni a Zanelli nevet. Miután az előbbiben való keresést névmutató nem segíti, a keresés nyilván a leg­alacsonyabb parcellaszámtól indult. Az így követett sorban a Zanelli név először a 333. parcella vagy helyrajzi szám mellett olvasható. A németnyelvű bejegyzés szerint Zanelli Ferenc kereskedő - aki a 72. házszám alatt lakik - egy alig 12 négyszögöl14 terjedelmű 9 Krizsán, 1988. 234- p. 10 Krizsán, 1983. 15-16. p. 11 Krizsán László: Magyar László nyomában. 1. Az inkák földjén. = Élet és Tudomány, 2000. 29. sz. 902. p. 12 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) A Vas Megyei Levéltár térképeinek gyűjteménye. Kataszteri térképek. Szombathely, Szentmárton és Operint kataszteri térképe, 1857. (továbbiakban: Szkt., 1857.), Földkönyv, 1857. (továbbiakban: Szkfk, 1857.) 11 Horvátit Ferenc: Szombathelyi házszámozások. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője. 1. köt., 1963. Szerk. Szentléleky Tihamér. Szombathely, 1963. (továbbiakban: Horváth, 1963.) 257-277. p. 14 Területmérték: 1 bécsi négyszögöl = 3,5966 m . Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601 -1874. Bp., 1990. 37., 407-408., 585. p. (A Magyar Országi>s Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom