Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Mayer László: A bolondok vizétől a polgárrá avatás szertartásáig. A szombathelyi Kupái kút metamorfózisai a 18–20. században
hattak,64 de hívei úgy is értelmezhették, hogy a székhelyétől gyakran távol lévő püspök nem vált igazi szombathelyivé. Ennél is fontosabb az adomához fűzött megjegyzés, amely a város piacán álló objektumot a római Trevi kúthoz hasonló tulajdonsággal ruházta fel: „Egyébiránt a helyi patriotizmus az ötletes bölcsesség forrásának tartotta s azt a vonzó erőt tulajdonította s tulajdonítja neki mai is, hogy aki a kupái kútból iszik, az Szombathelyre visszavágyik."65 A herzani motívumot - névtévesztéssel tetézve - „fejlesztette” tovább a polgárrá avatás rítusának és a vízből való ivás első összekapcsolásával a Tóth - Lomoschitz szerzőpáros 1937-ben: ,A tér kezdetén állott a kupái kút, melynek vizéből Szily püspök nem akart inni, pedig minden polgárnak innia kellett belőle. Meg is nehezteltek nagy püspökükre a cívisek, mivel a hagyomány előtt nem hajolt meg.”66 A szombathelyi polgárrá válás67 ezen kritériuma búvópatakként fel-felbukkant a következő évtizedek kiadványaiban68 és olyanok is akadtak, akik megtoldották ezt a Kárpáti Kelementől kölcsönzött melldöngetős formulával is.69 A Kupái kút70 mítosza a „Szombathelyi polgárok” szoborcsoport felállításával újabb megerősítést kapott. A 18. század végi alapra újabb és újabb rétegek rakódtak, a „szövegromlásnak” és a forráskritika hiányának köszönhetően a napilapokban közölt feltételezések, anekdotaszerű feljegyzések a turisztikai célú kiadványokban már állításként jelentek meg. A szélesebb körhöz eljutó „legenda” meggyökeresedésére jellemző, hogy a levéltári adatokat is felvonultató cikkek (száj)hagyományra történő utalása71 vagy az „emlékezet hamis színbe öltöztette”72 kitétele szinte teljesen elsikkadt. De talán nem is az adatolható múlt a fontos. Lényegesebb az, hogy a 2006-ban felújított Fő téren, az ifj. Blaskó János „Faunok szökőkút” - Profán szentháromság - című alkotásától a városháza előtti kompozícióig sétáló szombathelyieket is áthatja/áthathatja egy közösségerősítő modern mítosz.73 64 Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szily János, Herzan Ferenc gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete és működése. Szombathely, 1929. 235. p. 65 Emlékezzünk régiekről. Anekdotaszerű feljegyzések a szombathelyi egyházmegye volt püspökeiről. Összegyűjt. Tóth József. Szombathely, 1925. 9. p. 66 Tóth János - ifj. Lomoshitz Károly: Séta a városban! In: Szombathely története, leírása, statisztikája cím- és névtára, 1937. Szerk. Szepesházi Róbert. Szombathely, 1937. 11. p.; Ua. In: Szombathely. Városismertetés. _ Szerk., kiad. Szepesházi Róbert. Szombathely, é. n. 9. p. 67 A feltételek és kötelmek Horváth, 1993. 77-78. p. levéltári adatai alapján ismertek, de ezek nem zárják ki a hivatalos szertartás mellett megtartott egyéb ceremóniák létezését. A kettős rítus közelmúltban is élő szokását lásd az egyetemi hallgatók (gólyák), a kollégiumi elsősök vagy a katonaság újoncainak (kopaszok) avatásánál. 68 Szombathely, Savaria múltja, jelene, jövője. Összeáll. Szepesházy Róbert. Szombathely, 1947. 171. p.; Szombathelyi séták. Összeáll. Dömötör Sándor, Szombathely, 1958. 52. p.; Sxommer Ildikó - Kovács Géza: Szombathely. Történelmi séta a városban. Historischer Spaziergang in der Stadt. A historical walk int he city. Szombathely, 2007. 49. p. 69 Tóth József - Somkuthy Ferenc: Történelmi parkséták Szombathelyen. 6. A fő tér. = Vasi magazin, 2007. december. 6. p. 70 A ferences kertet és az Iseumot összekötő Történelmi sétaút tervezője is meg kívánta jeleníteni „a város egyik szimbólumát jelentő elpusztult kút mását." Mezős Tamás: Szombathely történeti városközpontjának rekonstrukciója, http://arch.et.bme.hu/korabbi_folyam/13/13mezos.html (Megtekintve: 2008. április 4.) 71 Bárdosiné Domer Mária: Régi közkutak a Főtéren. = VN, 1988. márc. 22. 5. p.; Uő: A Fő tér építészeti emlékei. 3. A Kupái kút története. = SF, 2000. okt. 19. 11. p. '2 Károlyi - Szentléleky, 1967. 128. p. '3 Kapitány Agnes - Kapitány Gábor: Modern mitológiák, http://www.socio.mta.hu/munkatarsak/anyagok/ kapitany_modernmitoligiak.htm (Megtekintve: 2008. április 4.) 342