Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883
után érkezett izraeliták kiűzéséhez, miközben régi zsidó - így a Schey és Spitzer - családok tagjait ugyanolyan következetességgel védte meg a jogtalan zaklatásoktól. Nem zárható ki, hogy a reformkor gondolati és gazdasági változásai is hatottak Kó'szeg polgárságára. Egyre több, a helyi zsidókra jellemző mentalitáshoz, életmódhoz hasonlító mintát mutatott fel a korabeli sajtó is. Ez nem azt jelenti, hogy azonnal el is fogadták őket, de egy kicsit engedett a korábbi merev elzárkózás. Ennek jeleként az 1840- es években mind nagyobb szerepet kaphattak a kőszegi zsidók a város közéletében, főként a gazdasági jellegű mozgalmakban. A kőszegi egyesületekben súlyuk fokozatosan növekedhetett, bár 1835-ben Schey Sándort vallása miatt még kihagyták a kereskedelmi egyesületnek nevezett, de valójában céhként értelmezhető társaságból.46 Az 1833-ban alapított Betegház Egyesület első éveiről nincsenek adataink. Egyes források szerint jelentős szerepet vállalt alapításában Schlezinger Ignác orvos, ám 1843-ban szerepelt a vezetőségben Schey József, aki pénztárosként felelősségteljes posztot töltött be.4' A társadalmi tekintély szempontjából igazán fontos társaságokba azonban a zsidókat egyelőre nem vették fel. Az ugyancsak 1833-ban létesített Kőszegi Olvasó Egyesület alapító tagjai között nem volt zsidó személy,48 az 1840-ben kiadott névsorban is csak egy, Markbreiter Fülöp orvos szerepelt.49 50 A városban lakó zsidó orvosokat 1848-ig egyetlen összeírásban sem szerepeltették, holott például Markbreiter már az 1830-as évek közepén telepedett le, megnősült, több gyermeke is született. Az 1840-ben alapított Hangász Egyesület vezetésében Markbreiter ugyancsak részt vett.60 Az 1840-es évek első felében alakult egyesületeknek nevezett gazdasági jellegű részvénytársaságokban annál nagyobb teret kaptak az izraeliták. 1844-ben a Kőszegi Takarékpénztár alapítói között található szinte az egész Schey család. Antal, Frigyes, Fülöp, József, Károly, Sándor és Márkus összesen 55 darab részvényt jegyzett a 300- ból. Mellettük a rokonságukból Hirschl, Horseczky, Lackenbacher, Markbreiter, Pick, Schaffer; ismerőseik és üzletfeleik közül Ganz, Limberger, Pappenheim tulajdonoltak. Ezért is tartották a takarékpénztárt zsidó vállalkozásnak, amely vádat a cég vezetői - akik Markbreiter Fülöp és Schey József kivételével valamennyien keresztények -, cáfolták.51 Ugyanakkor igaz, hogy a zsidó részvényesek jelentős tőkeerőt képviseltek, kiterjedt kapcsolataikat felhasználták az üzlet fellendítésében. Hasonló a helyzet az 1845-tói működő Kőszegi Posztó és Gyapjúszövetgyár Egyesület esetében. Schey Fülöp és József 15-15, míg Antal és Sándor öt-öt részvényt jegyzett az 550-ből. Emellett szereztek part46 VaML KFL Kvt. Jkv. 1420/1835. 4‘ VaML KFL Kvt. Acta Mise. 1835. április 10. 48 Kőszegi Magyar Olvasó Egyesület. - Társalkodó, 1833. 10. sz. 38-39. p.;. Auguszt János: A „polgári kör” alapítása 1832-ben. = Kőszeg és Vidéke (továbbiakban: KésV), 1918. dec. 1. 1-3. p. 49 A Kőszegi Olvasó-Egyesület névsora betűrenddel annak szabályai ’s rendelései... Kőszeg 1840. 8. p. 50 Zenei életünk. = KésV, 1901. ápr. 14- 1-2. p. 11 VaML KFL A Kőszegi Takarékpénztár iratai (továbbiakban: Kőszegi Tkp.) Részvényeseket nyilvántartó könyv; Kőszegi József: A Kőszegi Takarékpénztár száz éve, 1844-1944. Kőszeg, 1944. (továbbiakban: Kőszegi, 1944.) 32., 36-38. p.; Söptei Imre: A Kőszegi Takarékpénztár és a sajtó 1845-ben. = Kőszegi Lapok, 2000. 1. sz. 1-3. p. 31
