Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
LEGENDÁK ÉS TÉVHITEK, VALÓTLANSÁGOK ÉS MELLÉFOGÁSOK VAS MEGYE 1–20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉBEN - Gyáni Gábor: Identitás, emlékezés, lokalitás
GYANI GABOR IDENTITÁS, EMLÉKEZÉS, LOKALITÁS A címben szereplő három, napjainkban talán túl sokat is emlegetett kifejezés belső ösz- szefüggéseinek felvázolása előtt nemcsak érdemes, de szükséges is e fogalmak terminológiai tisztázása. Az identitás szó eredeti jelentésében az önazonosság individuumra vonatkoztatása. Az identitás mai társadalomtudományi fogalmának úttörő kidolgozója, Erik H. Erikson is ennek megfelelő definíciót adott: „Az identitás: a személyes azonosság és folyamatosság szubjektív érzésének megléte, amely egy közös világkép azonosságában és folyamatosságában való hittel párosul.”' Az utóbbi kitétel burkoltan már jelzi, hogy a szubjektív állandóság a közösségben való egyéni állandóság állapota vagy inkább folyamata is egyúttal, hiszen „... az »ego« nem külön sziget Ezért Erikson „szociális” identitásról is beszél, jóllehet ő maga nem érdeklődik a kérdés ezen oldala iránt. A kifejezés társadalomtudományi karrierje nagyrészt a szociális identitás kategória használatának köszönhető. Ez esetben nem az egyéni öntudat társadalmi eredete és társas kondicionáltsága, hanem a társadalmi csoportok szupra-individuális azonosságtudata kerül a tudományos érdeklődés homlokterébe, amely a kollektívumok egészként tekintett identitását jelenti.’Ilyen kollektív azonosságtudat, egyebek közt, a nemzeti, a nemi, a faji vagy az osztály és rendi identitás és ezzel nem merítettük még ki a teljes listát. Tekintve, hogy újabban szinte minden kollektív tudatformára alkalmazzák az identitás kategóriáját, a terminus inflálódásával egyre jobban nyilvánvaló annak jelentésvesztése. Ráadásul, ami korábban a fogalomhasználat előnyének tűnt, az ma inkább hátrány. Az identitás társadalmi konstrukcióként történő felfogása ugyanis hovatovább megfoghatatlanná teszi azt, ami a folyton változóban állandó, amire tehát az identitás megjelölés eredetileg vonatkozott.1 2 * 4 Szintén elterjedtté vált manapság a kollektív emlékezet fogalmának a használata és történetírói gyümölcsöztetése. Ez abból ered, hogy az utóbbi néhány évtizedben ismét napirendre került egy korábban már végképp elintézettnek tetsző kérdés, nevezetesen, hogy mi a tényleges helye és jelentősége korunk tudatvilágában az emlékezetben tartott múlt különféle válfajainak. A modern történelmi tudat 18. és 19. századi létrejötte nyomán a múlt hagyományban testet öltő képzetét felváltotta a racionális megisme1 Erikson, H. Erik: Identitásválság önéletrajzi vetületben. In: Uő: A fiatal Luther és más írások. Ford. Erős Ferenc, Pető Katalin. Bp., 1991. (továbbiakban: Erikson, 1991.) 402. p. (Társadalomtudományi könyvtár) 2 Erikson, 1991. 403. p. ’ Vö. Stachel, Petur: Identitás. A kortárs társadalom- és kultúratudományok egy központi fogalmának genezise, inflálódása és problémái. = Regio, 2007. 4- sz. 3-33. p. 4 Ez alkalmat teremt az identitás újabb keletű fogalmi kritikájához. Brubaker, Rogers - Cooper, Frederick: Beyond „Identity”. = Theory and Society, 2000. Number 1. I -47. p. 305
