Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
A ZSIDÓSÁG VAS MEGYÉBEN A 14–20. SZÁZADBAN - Söptei Imre: A Schey család Kőszegen, 1794–1883
SOPTEI IMRE A SCHEY CSALÁD KŐSZEGEN, 1794-1883 A Schey család történetének teljes megismeréséhez egy, a Magyarországon kívül Ausztriára is kiterjedő áttekintéssel nyílna igazi lehetőség. Ennek alapján feltárható lenne, hogyan jutott Schey Fülöp Albrecht főherceg (1817-1895) közvetlen környezetébe, vagy Frigyes unokaöccse miként került kapcsolatba Wertheimstein, később a Landauer bankházzal, majd utódai a Rotschildokkal. Sajnos a családi iratok sorsáról nincsenek adatok, lehetséges, hogy azok Európán kívül találhatók, de az is, hogy időközben megsemmisültek. A család történetének kőszegi vonatkozásai ugyanakkor egyrészt igen érdekesek, másrészt sok tanulsággal szolgálnak. Kiválóan példázzák azokat a viszonyokat, amelyeket az utóbbi évtizedben Walter Pietsch mutatott több munkájában is, aki a vidéki Magyarország zsidóságának gazdasági és szellemi fejlődéstörténetét, illetve a szabad királyi városokban élő, többségében német anyanyelvű polgársággal való viszonyukat mutatja be.1 * Ugyanakkor a család kőszegi helyzete a reformkor utolsó időszakában - az 1848 áprilisában történtek kivételével -, illetve a neoabszolutizmus alatt, majd a kiegyezés utáni viszonyok között a Pietschnél leírtakkal némileg ellentétes, amelynek nyomós, elsősorban gazdasági eredetű okai voltak. Az alábbiakban a Schey család kőszegi történetének rövid áttekintésére, jelentősebb tagjai befutotta pályák vázlatos bemutatására, a család és a város közötti viszony felvázolására, valamint a magát élete végéig magyarországi, kőszegi lakosnak tekintő, legnevezetesebb családtag, Schey Fülöp életútjának ismertetésére vállalkozunk. Kutatásunk alapjául a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárának iratai szolgáltak, amelyek egyes, a Magyar Országos Levéltárban fellelhető, a Helytartótanácshoz küldött, tükörforrásait megjelentette, illetve feldolgozta Harsányi László a kőszegi zsidókról összeállított munkájában.J A Kőszegen őrzött iratok azonban ennél több adatot tartalmaznak, és hátteret is jobban megvilágítják, mint a Helytartótanácshoz érkezett beadványok. Mindezek mellett a részbeni újrafeldolgozást leginkább az indokolta, hogy a kutatás során számos olyan új adat is felbukkant, amelyek az említett kötetben nem kaphattak helyet. Ezek sorából kiemelkedik Schey Fülöpnek a Kőszeg Város Arvaszékének iratai között fennmaradt végrendelete és vagyonleltára, amelynek segítségével Schey pénzügyeibe némi bepillantást kaphatunk. 1 Pietsch, Walter: Németek, zsidók és magyarok az 1848-49-es forradalom előestéjén. = Múlt és jövő (továbbiakban: MésJ), 1999. 2. sz. http://www.multesjovo.hu/hu/content_one.asp?ContentID=286 (Megtekintve: 2010. október 24.); Vő: A magyar vidéki zsidóság fejlődésirányzatai a 19. század első felében. = MésJ, 2003. 3. sz. 75-82. p. ’ Harsányi László: A kéiszegi zsidók. Bp., 1974- (továbbiakban: Harsányi, 1974 ) 81-127. p. (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái; 6.) 23
