Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)

ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen

Az alábbiakban a győri püspök privilegizált mezővárosa, az uradalmi központ és vármegyeszékhely funkciókat is betöltő Szombathely 17. századi polgárságának lakás- viszonyait, a tématerület kutatásának levéltári forrásait, további lehetőségeiről konkrét példák és esetek alapján tesszük vizsgálat tárgyává.8

Aló. századi szombathelyi tulajdonviszonyokra vonatkozó különböző típusú peres iratokban többször is találkozhatunk a kőház fogalmával. így például 1555-ből ismert, hogy Sopry/Sobry Gergely szombathelyi polgár, majd özvegye Katalin a mezővárosban kőházat bírt.9 Vajon miképpen értékelte az ilyen és hasonló 16. századi szórványadatokat az eddigi kutatás? Szombathely közép- és kora újkori történetének kitűnő ismerője, Horváth Tibor Antal rövid várostörténeti összegzésében a késő középkori város lakóépület-állományát így jellemezte: „.. a település házai fából (borona), fonott és vert falakból épültek, kőházról (tégla) ritkán hallunk.”10 Az 1980-as évek városépítkezései során, a régi épületek szanálásakor elvégzett falkutatások, megfigyelések differenciáltabb szemléletre hívták fel a figyelmet. A Szilágyi István 1988-ban, a korábbi eredményeket összegezve, a Kossuth Lajos utca 8-10. számú házak bontásának a példáján, 17. századi szilárd, felmenő kőfalakkal rendelkező polgárházak meglétére hívta fel a figyelmet.11 Az eddigi ismereteket gyökeresen megváltoztatták az 1991- ben és 1992-ben elvégzett Fő téri ásatások során előkerült közép- és kora újkori leletek; nevezetesen három középkori lakóház és egy gazdasági épületekkel ellátott kovácsmúhely régészeti feltárása, feldolgozása.12 Mind a három leégett egykori lakóház alapanyaga az ókori Savaria egykori építőanyaga, kő, tégla, tetőfedő cserép (tegula) volt, míg a kötőanyagot a római kori meszes, oltatlan habarccsal szemben az agyag jelentette.11 A másodlagos 16-18. századi helyi kőkitermelés jelentőségére mind P. Hajmási Erika ásatásokat feldolgozó tanulmánya, mind pedig a várostörténet új monográfiája felhívta a figyelmet. Némi sarkítással: a jelenség a kora újkorban tovább élő ókor napi szinten hasznosuló gyakorlata volt.14

Az ókori római Savaria emléke, a kora újkori mezővárosban „kézzelfogható” kulturális örökséget jelentett, az antikvitás előtelepülésének jelentősége 16. század második feléből jól ismert és dokumentált. így 1550-ben Verancsics Antal köszönetmondása a régiségeket megmutató szőkeföldi birtokosnak, Bejczy Ambrusnak, majd a Batthyány Boldizsárt savariai régiségekkel ellátó Bejczy Gergely esete, Carolus Clusius és Wolfgang Lazius figyelme a savariai sírkövek iránt.15 A jelenség 17. századi folyamatos meglétét a luxemburgi Gaspard Wiltheim jezsuita atya a Habsburg-birodalomban tett missziós körútjáról készült útinaplő

8 Még a forrásadottságok szintjén sem szeretnék szólni a földesúri várról és az egyházi épületekről.

9 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Vasvári Káptalan Hiteleshelyi Levéltára (továbbiakban: VKHLt), Litterae Instrument:»:, fasc. 77. nr. 4L, vö. fasc. 77. nr. 42.

10 Horváth Tibor Antal: Szombathely története az V-XVIII. században. In: Kádár Zoltán - Horváth Tibor Antal - Géfin Gyula: Szombathely. Bp., 1961. 19. p. (Magyar műemlékek)

11 Szilágyi István: Néhány gondolat a régi szombathelyi polgárházak kutatásának kérdéséhez. = Vasi Honismereti Közlemények, 1988. 1. sz. 32-37. p.

12 P. Hajmási Erika: Szombathely mezó'város területén feltárt három középkori ház népi építészeti tanulságai. In: A Nyugat-Dunántúl népi építészete. Szerk. Cseri Miklós. Szentendre-Szombathely, 1995. (továbbiakban: P. Hajmási, 1995.) 197-210. p.

13 P. Hajmási, 1995. 201., 203. p. Ugyanakkor jelezni kell, hogy a 16-17. századi leletekkel datálható meszesgödrök más falazó anyagot is megengednek!

14 P. Hajmási, 1995. 201. p.; Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története. A város alapításától 1526-ig. Szerk. Engel Pál. Szombathely, 1998. (továbbiakban: Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1998.) 199-201. p. (Szombathely története; 1.)

15 Kiss - Tóth - Zágorhidi, 1999. 235-237. p.

232