Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Dominkovits Péter: Polgári lakóházak a 17. századi Szombathelyen
DOMINKOVITS PÉTER POLGÁRI LAKÓHÁZAK A 17. SZÁZADI SZOMBATHELYEN A kora újkori kisvárosok, a fejlett mezővárosok történeti épületállományának kutatása, elemzése több tudományszak vizsgálatainak is tárgyát képezheti. így többek között e kutatási területet a gazdaság-, társadalom- és településtörténetbe, település morfológiába ágyazottan elemzi a történeti etnográfia,1 az épületekre, a várostopográfiára koncentrálva a művészettörténet,2 illetve az aktualitástól is sürgetve a műemlékvédelem, avagy a mindennapok életét vizsgáló történeti-antropológia is, miképpen nem zárható ki, hogy az újabb urbanisztikai irányzatok közül a városi közterek történeti vizsgálata is több figyelmet fordít a jobb forrásadottságú kisvárosokra.3 A kora újkori kisváros bemutatásának komplexitását a művészettörténet, a műemlékvédelem és a történeti elemzések oldaláról kitűnően illusztrálja a sűrű településhálózatú, gazdag emlékanyagú alsó-ausztriai Waldviertel kisvárosainak - így Eggenburg, Gmünd, Horn, Weitra városok - vizsgálata.4 E térség sgrafittokkal, mitologikus falfestményekkel díszített, árkádos belvárosi polgárházainak vasi párhuzamait egyértelműen Kőszeg adja.5 A kora újkori Vas vármegyei kisvárosok városépítészeti sajátosságainak másik vizsgálati irányát Körmend példázhatja. E fontos katonai funkciókkal bíró mezőváros esetében elsősorban a várkastélyra vonatkozó földesúri építkezések mellett6 az egykorú mezővárosi építkezés, az oppidum városképének vizsgálata az írott források sajátosságainak, illetve a fennmaradt épületállománynak köszönhetően inkább az etnográfia módszereivel volt bemutatható.7 1 A hegyaljai oppidumok esetében: Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak- Magyarországon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk. Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula. Miskolc Szentendre, 1989. 231-267. p. 2 F. Mentényi Klára: Reneszánsz építészet Kőszegen. In: Kőszeg, 2000. Egy szabad királyi város jubileumára. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. (továbbiakban: F. Mentényi, 2000.) 17-34- p. 3 Novak Veronika: A városi tér elméletben és gyakorlatban. A középkori és a kora újkori társadalmi tér kutatási Nyugat-Európában. = Aetas, 2008. 1. sz. 138-150. p. 4 A térség kisvárosainak város-, egyház-, társadalom- és művészettörténeti tanulmányozására: Zwischen Herren und Ackersleuten. Bürgerliches Leben im Waldviertel, 1500-1700. Hrsg. Gustav Reingrabner, Eric Rabl. Horn, 1990. (továbbiakban: Zwischen Herren und Ackersleuten, 1990.) passim. 5 Katzenschlager, Wolfgang: Bürgerhäuser in Waldviertler Städten am Beginn der Neuzeit. In: Zwischen Herrn und Ackersleutan, 1990. 67-81. p.; Kőszegre: F. Mentényi, 2000.; Egy esettanulmány: Bariska István: Lebensart und Lebensformen in einem Bürgerhaus des ausgehenden 17. Jahrhunderts (Mit besonderer Berücksichtigung von Kőszeg). In: Arkadenhäuser. Bauformen, Wohnen und Dorferneuerung am Beispiel bäuerlicher Arkadenhäuser. Red. Rudolf Kropf. Eisenstadt, 1990. 245-260. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 85.) 6 Koppány Tibor: Körmend városának építéstörténete. Körmend, 1986. 25-44- p. (Körmendi Füzetek) ' Iki Bálint: Körmend város 1649. évi összeírása. = Ethnographia, 1967. 556-568. p.; Szentmihályi Imre: Körmend települése és népi építkezése a XVII. század derekán. 1-2. köt. Körmend, 1984. passim. (Körmendi Füzetek); Tóth István György: Jobbágyok, hajdúk, deákok. A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Bp., 1992. 105-116. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből; 115.) 231
