Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK, ÉPÍTÉSZEK VAS MEGYÉBEN A 13–20. SZÁZADBAN - Winkler Gábor: Építészettörténeti kutatás a levéltárban
korai modern építészeti mozgalmak hívei. Meglepet, de az építészek egy része máig nem ismerte fel, hogy az elmúlt évszázadok számtalan építményt hagytak ránk, egész települések viselik a múlt összetéveszthetetlen jeleit. Megőrzésük az építész felelősége is. Számukra csak az új alkotás nyújt izgalmat. Az ilyen típusú építészekkel szinte soha nem találkozunk a levéltárak csendes kutatószobáiban. A modern építészet alapokmánya, az 1933-ban készült „második” Velencei Karta6 * településenként csupán egy-egy régi épület megőrzését javasolta. Úgy vélték, hogy a meglévő történeti épületállomány egészében alkalmatlan a korszerűsítésre, ezért mielőbb új épületekkel kell kicserélni a régi házakat. Szerencsére a „csodálatos jövő” és a „mindenható technika” legelszántabb hívei közül egyre többen ismerték fel, hogy a meglévő építészeti örökség túl nagy és túl értékes ahhoz, hogy megsemmisítsük. Emellett pedig egyáltalán nem kötelező a régi házakat egytől-egyig újakra cserélni. Jó példák sokasága meggyőzően bebizonyítja, hogy a régi házak érzékeny kézzel történő helyreállítása, fejlesztése is biztosíthatja a 21. század igényeit, ugyanakkor számtalan értéket menthetünk meg az utókor számára.' Ezek részben anyagi jellegűek, de nagyobb részük hasznossága mellett „nem anyagi” - immateriális - értékeket is hordoznak. Csupán csak fel kell ismerni ezeket. Bár még ma is sokan vitatják, egyre inkább bizonyítottnak látszik, hogy a meglévő épületek helyreállítása, új életre keltése is alkotó tevékenység, amely azonban másfajta tudást, eltérő szemléletet követel, mint a zöldmezős építés.8 Az alkotás ilyesfajta folyamata azonban elképzelhetetlen a múlt alapos ismerete nélkül. A múlt legmegbízhatóbb dokumentumait pedig éppen a levéltárakban őrzik. Az épített örökség megmentésén fáradozó építészek, mérnökök ezért rendszeres látogatói és használói a levéltáraknak. Ok ülnek és kutatnak visszafojtott izgalommal, makacs szorgalommal, abban a reményben, hogy hiteles forrásokra lelnek munkájukhoz. A levéltári kutatások során az épületekkel kapcsolatos összes fellelhető dokumentum - ügyiratok és ábrázolások - összegyűjtése a cél. Az építészek leginkább a tervrajzokat keresik, de gyakran értékes ismereteket szereznek a terviratokból is. Fontosak a házak adásvételi iratai, a végrendeletek leltárai, a bírósági ügyek dokumentumai, az egykori adóösszeírás- ok; de a biztosító társaságok feljegyzései is sok titok megfejtésében segíthetnek. Az épületek történetének levéltári kutatását a helyszíni vizsgálódások egészítik ki. Igazi siker, ha a levéltárban szerzett ismereteket a helyszíni megfigyelések is igazolják. Győrben, a Belváros határán, a Dunakapu tér rendezését terveztem. Rajzaimon - felhasználva az egykori várostérképeket9 - a reneszánsz Dunakapu bástya feltételezett helyét is bejelöltem. Ugyanígy tettem a levéltári ábrázolásokról ismert „vízibástya” kör alakú alaprajzával is. Az árvízvédelmi falak átépítése során az egykori bástyák a meg6 Az Athéni Karta - CIAM (1933). In: A városi karták könyve. Vál., szerk. és a hév. tanulmányt írta Tóth Zoltán. Pécs, 2004. 21-51. p. ' Winkler Gábor: Modernitás és műemlékvédelem. In: Tudományos Előadások, 2007. Veszprém, 2007. 115-126. p. 8 Fejérdy Tamás - Winkler Gábor: Értékvédelem és értékgyarapítás az építészetben. In: Értékvédelem és értékgyarapítás az építészetben. Szerk. Finta József. Bp., 2005. 213-255. p. (Épített jövőnk. Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián; 15.) 9 Győr szabad királyi város térképe. In: Winkler Gábor: Győr, 1539-1939. Győr, 1998. hátsó belső borítólap.; Vő: Győr, 1939-1999. Győr, 1999. 308. p. A kétkötetes könyv a levéltári források pontos megjelölésével közel félezer egykori ábrázolást tartalmaz Győr építészeti fejlődéséről. 222
