Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
Jüanjai reklámhadjáratot is folytathatnak és naponta adhatják közre a közérdekű jelentéseiket. Újra élednek a forradalom jelenségei a társadalmi és családi életben is.”1'0 Minderre a számtalan, talán végig nem gondolt vádra Deme László, a Nyugati Újság publicistája reagált. „Az egyik lap június 15. számában iszappal birkóznak címmel egy ingerült cikk jelent meg, amelyben érvek nélküliség jellemezi két hasábban sorolja fel az erkölcsi sivárságnak erkölcsi be- tyárságnak, egykét szatír vagy kiélt pillangó altar még kéjelegi ott, a socialista kommunista terror feléledésének, a forradalmi tengerész különítmények, terrorista feketebőr kabátosok akciójának tünteti fel. ... A cikkíró úgy rontott a strandnak, hogy egyszer is meggyőződött voltul annak az igazságáról. A város előkelőségének és intelligenciájának családi üdülőhelye lett ... A névsorból látható, hogy előkelőség gyakran látogatta a strandfürdőt. Pótolta sok családnak a nyári nyaralást is, és most ennek véget vetettek. A névsor garancia, és ami két éven át jó volt az nem világos, hogy most miért nem jó."60 61 A kialakult helyzet az évek során nem változott. A tanulságok tükrében talán csak kulturáltabban fogalmazódott meg a sajtó hasábjain minden esztendő nyár elején a közös fürdőzést követelők álláspontja. Az ellenzéki médium a lakosság véleményének szondázásával kívánta érzékeltetni a városlakók egyértelmű álláspontját a fürdő közös használata mellett.62 * Az anyagi kudarc mellett még elmondhatták azt is, hogy a „... város nem lett egy szikrányival sem erkölcsösebb, hogy ez a helyzet alakult ki. Ez volt a Perint b listája.”1'* A „sors döntésében” történő belenyugvás jele lett, hogy megszaporodtak az üzemvezetőségnek szánt taktikai tanácsok, a szerencsésebb időbeosztásokról: például 2 naponta lehetne cserélni a beosztást, vagy fakerítéssel kellene elválasztani a női fürdőfelületet, stb.64 Emellett felfigyeltek egy érdekesebb jelenségre is. Nevezetesen, hogy a Perint felett, az úgynevezett Ördöggátnál egyre többször fürödtek a helyi fiatalok. Miközben még jegyet sem kellett váltaniuk. Mindenféle különös ruházatot viseltek: akadt, akin csak kötény volt, nők pedig néha egyszerű átlátszó ingben fürödtek.65 Szemmel láthatóan a városi társadalom alacsonyabb csoportjai az eszmei-hatalmi konfrontáció fokozása helyett az egyszerűbb és olcsóbb megoldást választották a közös fürdőzés megvalósítására. A „kikerülés” technikáját, amely nemcsak évszázados tradícióra támaszkodott, de az idők végzetéig kínálja a „magyarok” számára a konfrontáció előli menekülést. 60 bogács, 1924b- 2. p. 61 Deme László: Tudatlanság vagy vakmerőség. A strandkérdés helyes megvilágításban. = NYU, 1924- jún. 23. 2. p. 62 A két tucat nyilatkozó, döntő részben zsidó középosztálybeli a közös fürdőzés mellett tört lándzsát. Az ellenzők között volt Horovitz főrabbi és a tanfelügyelő felesége Koroknay Istvánná. Mit mond a közönség strandról! = NYÚ, 1925. jún. 8. 3. p. 65 Mit mond a közönség strandról? — NYÚ, 1925. jún. 8. 3. p. 64 Közös fürdőzés a szabadban. = NYÚ, 1926. jún. 14- 2. p.; Panaszok a strandfürdőre. = NYÚ, 1926. aug. 20. 2. p. 65 Mit mond a közönség strandról? = NYÚ, 1925. jún. 8, 2. p. 217
