Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
polgármester-helyettes válaszát, ezért a közgyűlés felállással szavazott róla. Miután a kanonok álláspontja győzött, a kérdés a legközelebbi közgyűlés napirendére kellett tűzze.27 A szóbeli pengeváltást követően a disputa a sajtóban és vélhetően jóval vehemensebben a strandon és a családi otthonokban zajlott. Augusztus közepén már arról szóltak a híradások, hogy a két fél készül a nagy októberi közgyűlésen a „döntő ütközetre”.28 A barikád egyik oldalán a Rogács vezette közös fürdőzést ellenzők, a másikon a megvádolt városi vezetés, az üzemigazgatóság, a városi tanács és az álláspontját védő tisztikar állt. Utóbbiak erejét jelentősen gyengítette a közelgő őszi választások réme, a tisztújítás lehetséges kimenetele.29 30 * „Egyre nagyobb tábora lett a közös fürdőzés elleni mozgalomnak és úgy tűnik, hogy ősszel a képviselőválasztás és a tisztviselő újítás egyik legfontosabb kérdésévé válik a dolog.”10 - írta a keresztény erkölcs védelmében a püspök álláspontja mellett érvelő Vasvármegye. „Nem lehet azt elfogadni, hogy a dolgot azzal vetették el, hogy közös fürdőzés másutt is van és vége. Ez nem elégséges válasz. Ezt Niessner Aladár úr hozta be, és az hogy a tengeren és a Balatonon is van ilyen, ami ellen nevesebb személyek is fellépnek nem elegendő ok arra, hogy itt is tartsanak ilyen dolgokat. Nem vette figyelembe a középiskolások véleményét sem. Ráadásul az már felháborító, hogy a nagy bevétel reményében engedik a közös fürdőzést...........Lehetetlen álláspont, hogy ne menjen oda, akinek az erkölcsi érzékét sérti, mert ez közpénzből működik. Csináltassanak részvénytársasságot és akkor azt és úgy használják ahogy kell ..........Az a baj, hogy súlyos milliókat költenek el és tesznek id e-oda és nincs program. Tavasszal, amikor megszavazták a dolgot, akkor tisztázták volna, hogy mi a szándéka a vezetetésnek a közös fürdő, akkor minden bizonyára másként alakult volna.’’11 A másik, nagyon is fragmentált oldal médiatámogatását a Nyugati Újság biztosította. Nem annyira a lakossági álláspontokat jelenítette meg, hanem inkább szakmai és közegészségügyi véleményekkel állt elő.32 Többek között ismertették Szokolik Endre szemészorvos álláspontját, aki bár hangsúlyozta, hogy társadalmi és egészségügyi érveket fejt ki, de elég sutára, szerencsétlenre sikeredett írása. „A betegeknek folyamatosan javasolják, hogy használják ki a nyári nap melegét és ebből a szempontból mindegy, hogy Abbáziáról [ma: Opatija, Horvátország] vagy a Balatonról van szó a nap ugyanúgy süt. ... Két évvel ezelőtt fürödtem ilyen helyen és az első öt perc furcsa volt, de aztán hozzászoktam a dologhoz- A ruha manapság nemcsak a természet ellen véd, hanem a test csinosodását is mutatja, aki ilyet akar látni, az kijár a korzóra és bálra ott szemrevételezi a hölgyeket. A családok is együtt fürödhetnek. ... Vannak durva emberek, de ezek másutt is vannak, sőt itt még vissza is fogják magukat. ... Az emberek nem is annyira rosszak, mint ahogy őket a ruha, a ferde nevelés, 27 VaMLSzvk. Kjkv., 1923. 326. p. 28 Harc a közös fürdő ellen. = Vvm., 1923. aug. 7. 3. p. 29 A Bethlennel mereven szembenálló keresztény, legitimista ellenzék 1923 januárjától kapitulált, s szerencsésebb tartotta a „gazda” hatalmát a fajvédők szcenáriójánál. Olyan emberek tömörültek a helyi községi pártba 1923 júniusában, mint Geist Tivadar, vagy szentmártoni Radó Lajos és Zimmermann Károly. A tömörülés őszre egy nagyon markáns és mindenre kiterjedő várospolitikai programmal állt elő. Megalakult a városi ellenzék. = Vvm., 1923. jún. 21. 3. p. 30 Harc a közös fürdő ellen. = Vvm., 1923. aug. 7. 3. p. Uo. 32 Még júliusban azt írták egy orvosra hivatkozva: Komoly előnyei vannak, mert a Perint vize gyógyító (sic!), ami alatt inkább azt illik érteni, hogy nem fertőző. Egy orvos a strandfürdőről. = NYU, 1923. júl. 23. 1. p.; Dr. Szokolik Ede: A strandfürdő kérdéséhez. = Hír, 1923. aug. 11. (továbbiakban: Szokolik, 1923.) 2. p. 212
