Előadások Vas megye történetéről V. - Archívum Comitatus Castriferrei 4. (Szombathely, 2010)
SZEMÉLYES VITÁK ÉS KÖZÖSSÉGI KONFLIKTUSOK VAS MEGYÉBEN A 16–20. SZÁZADBAN - Katona Attila: „Nem volt olyan ügy, amely ennyi harci zajongással, …csatazajjal járt volna az erkölcsvédelem tekintetében.” Hatalmi harc, közerkölcs és fürdőhasználat Szombathelyen az 1920-as években
KATONA ATTILA „NEM VOLT OLYAN ÜGY, AMELY ENNYI HARCI ZAJONGÁSSAL, ... CSATAZAJJAL JÁRT VOLNA AZ ERKÖLCSVÉDELEM TEKINTETÉBEN.”1 HATALMI HARC, KÖZERKÖLCS ÉS FÜRDŐHASZNÁLAT SZOMBATHELYEN AZ 1920-AS ÉVEKBEN A VITA KIBONTAKOZÁSA „A víz szélesen kinyujtozva alig mozog. Ellustultam hever széles medrében és apatikusan tűri, hogy a fürdó'zök nekirugaszkodottan dúljanak hullámaiban. A nap meg teljes júliusi hőséggel ál- mosítja az itteni világot. Nehezen mozduló fekete vagy más színű foltok fárasztóan sárga alapon: ez a szombathelyi strand képe messziről. ... Valami fogva tartja az idei nyáron ezt az egész virgonc gondtalanságot mely tavaly oly élénken jellemezte a szombathelyi strandot. A bús mindennapok állandó bajai ide is eljöttek hangtalan tompító panaszlásukkal."2 - Fóthy Ernő Riport a szombathelyi strandról című hangulatos írásában a nyári felhőtlen boldogságot, nyugalmat idézte, egy olyan időszakból, amikor sok mindent el lehetett mondani a nyári kánikuláról csak éppen a gondtalanságot nem. 1923 nyara - ami történetünk csomópontját képezi - az egyik legválságosabb időszaka volt a magyar belpolitikának az 1. világháborút követő esztendőkben. Igazi forróság, kis híján forrongás jellemezte a nyári hónapokat.3 A város még 1912-ben létesítette a Perint patakon az úgynevezett népfürdőt, amely a lakosság szerényebb anyagi kondícióval rendelkező csoportjainak adott divatos, kellemes pihenést és kikapcsolódási lehetőséget a nyári időszakban.4 A világháború időszakában a létesítmény állaga sokat romlott, fürdő része eliszaposodott, ezért a város vezetősége 1921-ben úgy döntött, hogy átalakíttatja, és korszerűbb strandfürdővé formálja.5 A részleges átalakítás 1922 júliusára fejeződött be és rövid idő alatt a város legnépszerűbb „intézménye” lett. A Nyugati Újság 1922 nyarán a „Pillanatfelvételek a szombathelyi Lidon” című írásában nagyra értékelte az új népfürdőt. Arról tudósított, hogy szinte zsúfolásig megtelt, 1 Nem lesz közös fürdő Szombathelyen. A városi közgyűlés döntése a strandfürdő ügyében. = Vasvármegye (továbbiakban: Vvm.), 1923. okt. 5. 3. p. 2 Fóthy Emű: Riport a szombathelyi strandról. = Vvm., 1923. júl. 15. (továbbiakban: Fóthy, 1923.) 2. p. ! Két probléma került felszínre az egyik a súlyos gazdasági helyzet, a reálbérek csökkenése munkavállalókban elkeseredettséget szült. A sztrájkmozgalom élére a vasutasok, pontosan a mozdonyvezetők álltak, félő volt, hogy az elégedetlenséget valamilyen politikai eró' becsatornázza és a keserű hátországra támaszkodva hatékonyabban politizálhat. A másik meghatározó fejlemény, ami jóval nagyobb visszhangot kapott a sajtóban az a kormánypárt frakciójában lezajló látványos és valós politikai háború - tegyük hozzá, ami akkor és ott zajlott az sorsdöntő lett a honi konszolidáció alakulását illetően. A Gömbös és Eckhardt irányította „fajvédők” hangos támadást indítottak a miniszterelnök ellen. A támadás középpontjában a magyar gazdaság stabilizációja került, Bethlen ekkori döntése, eltávolodása Gömböstől az egyik legjelentősebb fordulat lett az 1920-as évek belpolitikájában. 4 A polgári társadalomban a rendi korlátok visszaszorulása megteremtette a népfürdő intézményét, ahol a városi társadalmak alacsony fizetőképességű osztályai is élvezhették a nyarak örömét. Kása László: Fürdőélet a Monarchiában. Bp., 1999. (továbbiakban: Kósa, 1999.) 162. p. 5 A strandfürdő'képe. = Nyugati Újság (továbbiakban: NYÚ), 1922. júl. 17. 2. p. 207
